Jaj, mindig jöhet jégverés
Árvíz, villám, Isten csapása,
Baj, betegség és fájdalom…
Jaj, gyenge élet, gyermekem,
Csak téged soha baj ne érjen!
Lásd, háza van a kis csigának,
A kagylónak páncélruhája,
A gesztenyének tüskehéja…
Jaj, gyenge hús, kis gyermekem,
Csak néked nincsen tüskeházad!
A jelen percben mily bizton ölellek!
De ismeretlen percek fenyegetnek…
Talán jó lenne nékem is és néked,
Ha mint ijedt madárkát régi fészek
Én elhagyott ölembe rejtenélek,
És kettőnk titka lenne drága élted!
Forrás: Napkelet 6. évf. 18. sz. (1928. szeptember 15.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése