Egy gyermek született a Szajna partján,
Egy már bölcsőben erős Herkules.
Csak két napos volt s már kígyókat fojtott,
Hát még ha felnő, hátha férfi lesz!
E gyermeknek ős, régi volt családja.
Elmondjam apái történetét?
Tizennyolc éve született volt apja,
De ketté vágták dicső életét.
Apjának volt egy ifjabbik testvére,
Ki őt egy kurta évvel élte túl;
Rövid, de bús volt élte eseménye:
Szabadon született és meghalt rabul.
Nagyapja e most született gyermeknek,
(Én már nem értem, de hírét tudom)
A múlt században kelt ki bölcsőjéből,
És élt sokáig, dicsően, szabadon.
Igaz, hogy voltak bánatos órái,
Sok véremlékű gyászos napja volt.
De Marat nevét
gyalázat kíséri,
Ki vérbűnéért véresen lakolt.
S következett a hősnek is halála,
Örök éltet néki sem ad az ég,
Végsőt egy szikla vad fokán lehellett,
S Napoleonnal eltemetteték!
Tovább az ősök fáját mért kövessem?
A többi úgyis csak egy szent rege,
Mit hogyha benne nem hisz is, megőriz
Ereklyeként az újkor gyermeke.
Mondják, hogy egyik őse e családnak
A szép Itáliában született.
Testvére ennek ott élt, dús erőben
Göröghon bérce s völgyei felett.
De oh miért kell arra emlékeznem,
Hogy rajtok szörnyű terhes átok ült:
A Graeczia testvér szabad vére
Testvére pártos kardján feketült.
De ki tudja való-é ez, vagy ábránd?
Annyit tudok, hogy újra él e nem,
Az újszülött még csak egy ifjú gyermek,
De elkezdé már éltét
fényesen.
Ti voltatok már
rengő bölcsejénél
Keresztapái, népek,
nemzetek!
Vigyázzatok, hogy
drága szent véréből
Egy cseppet is ne
vesztegessetek.
Mert el fog jönni
majd a jövendő,
Ki megítélend
minden népeket,
S mit apja a múlt
bízott volt réátok,
Látni kívánja a hős
gyermeket.
Mert ez a gyermek a
világszabadság,
Jaj nektek, ha csak
sírját mutatjátok.
A hűtlen őrizőknek
életére
Kiirtatás, és örök
éltű átok!
Forrás: A szabadság
lantja 1873 –Költemények az 1848-49-ki függetlenségi harcz idejéből – Kolozsvár
1873.
