I.
a) Balzac
Párizsa
b) A
regény előzménye
II.
a)
Helyszínek
b)
Rastignac
alakja
c)
A nyomor és a
gazdagság
d)
Goriot alakja
e)
Vautrin
f)
A nővérek
III.
a)
A tabló
b)
Összegzés
A
francia realizmus legnagyobb alakja Honoré de Balzac, aki a francia társadalom
teljes ábrázolását tűzte ki célul maga elé. 40 kötetes regényfolyama, az Emberi
színjáték meg is valósította ezt a célját, hiszen nemcsak alapjaiban, de
mozgásában is bemutatja a kor csoportjait, rétegeit. Az író élete végéig anyagi
gondokkal küszködött: nem véletlen, hogy regényhőseinek egyik legfőbb
„mozgatója” a pénz.
Egyik
legismertebb regénye, a Goriot apó is egy karrier-regény, ami a pénz útját
követi nyomon, azt bizonyítva, hogy meggazdagodni csakis mások kárára lehet.
Balzac kora egész Franciaországát emutatja művében. Az 1830-as júliusi
forradalom után a pénzügyi arisztokrácia jutott hatalomra. A kor Párizsáról így
írt Heine egy újságcikkben: „Párizsban minden csendes, mint egy behavazott téli
éjszaka. Csak a kamatok csepegnek állandóan, s hozzácsapódnak az egyre növekvő
tőkéhez; szinte hallatszik, a mint nőttön-nő a gazdagok gazdasága. S közben
felcsuklik a szegénység zokogása. Olykor megcsörren valami, mintha egy kést
élesítenének.”
A
polgári társadalom erkölcseit, pénzügyi szövevényeit, vagyoni mesterkedéseit
Balzac olyan realitással mutatja be regényeiben, hogy Engels így nyilatkozott
róla: „Többet tanultam tőle, mint a kor valamennyi hivatásos történészétől,
közgazdászától és statisztikusától együttvéve.”
A regény előzménye az író noteszának
feljegyzése, amely azt tartalmazza: „Egy derék ember, akinek 600 frank
évjáradéka van, polgári penzióban él. Lányai tették tönkre, akiket 50-50 ezer
frankos évjáradékkal adott férjhez. Úgy halt meg, mint egy kutya.” Ez a
dokumentum kel életre a regényben. A cselekmény 1819-ben kezdődik. Ekkor Goriot
úr már szegény, és lányai szipolyozása miatt egyre inkább elszegényedik.