- Felolvasás az
Erdélyi Múzeum-Egyesület bölcsészet-, nyelv- és történettudományi
szakosztályának 1931. február hó 12-én tartott ülésén. –
Jókai
írói működése a szabadságharc gyászos vége után Erdély regényes történeti útján
indul neki annak a nagyszerű pályának, melyhez foghatót magyar író még nem
futott meg. Jókai erdélyi tárgyainak kezdő időpontját jól meghatározza az a
levél, melyet 1851. július 16-án intézett Kőváry Lászlóhoz, Erdély jeles
történettudósához. E levelet, melyet az Erdélyi Múzeum levéltára őriz, idevágó
adatai miatt is érdemesnek ítéljük a közlésre:
„T.
cz. Kőváry László úrnak. Kolosvár. Nkend.
Pest, 1851. Július 16.
Tisztelt
hazámfia és barátom!
Kegyednek
Vahóttaliszerződését elfogadnom, rám nézve is ige kellemetes, óhajtom e
szerződésnek kegyedre nézve kedvezőbbé lehessenváltózni.
Az
elmaradt füzetek már útban vannak; kegyed történeti Regéi közül a júliusi I.
füzetbe adtunk egyest. Emich (Vahot szavai után indulva) megigérte, hogy az
ősszel az egészet kész leend kiadni. Addig a kézirat nálam van és nem vesz el.
Brandenburgi
Katalin a Phoenix második kötetét fogja ékesíteni.
Dózsát
üdvözlöm a sajnálkozva tudatom vele: hogy a rendőrigazgatóság betiltásánál
fogva Május óta semmiféle tárgyat sem szabad a forradalom korszakából költői
kidolgozásul felvennie; ez ugyan csak nekem szólt személyesen, de úgy hiszem
másra nézve sem tesznek kivételt; más egyebet szívesen veszek tőle; az érintett
epos töredék nekem igen tetszett, hanem ez is elkelne még megjelenése előtt, s
mielőtt valaki olvasta volna, egy példány sem lenne belőle kapható.
Egyébiránt
az irodalom állapotja ez:
Jégverte közönség, -
Árvízrongálta irodalom, -
Tűzkárvallott szerkesztők. –
Kegyed*
ajánlatát az iránt: hogyha Erdélyből írok, önnek utasításait használjam, a
legnagyobb köszönettel fogadom s legközelebb igen hosszadalmas kérdezősködéssel
leendek önnek terhére egy munkában levő regényem ügyében, mellynek főszemélyei
Apafy Mihály, Bánfi Dénes, Teleky Mihály, Béldi Pál stb. (* A levélnek ezt a bekezdését közölje Gyalui Farkas dr. Jókai
Kolozsvárt című értekezésében: „Jókai Erdélyben. A legnagyobb magyar regényíró
születésének századik forduló évében. Összeállították Tabéry Géza és Incze
Ernő. (Nagyvárad) 1925.”42. lap.)
Remélem:
hogy egymás iránti barátságunk hosszabb leend rövid találkozásunknál.
Isten
áldja önt és rokonainkat.
Jókai Mór.”
Több
jelből arra következtetünk, hogy Jókai erdélyi érdeklődését Kazinczy Gábor
Cserei-kiadása indította meg. Igaz ugyan, hogy a könyv 1852-ben jelent meg, de
a kiadónak, Emich Gusztávnak Jókaihoz való szoros viszonya, továbbá az akkori
irodalmi állapotok nagyon valószínűvé teszik azt, hogy Jókai már nyomtatás
előtt éppen ebből a körből megismerkedhetett ezzel a fontos munkával, mely
erdélyi történelmi regényeinek kimeríthetetlen tárházául szolgált. Bármiként
legyen is, még 1851-ben megjelent a „Koronát
szerelemért”, „A kétszarvú ember”,
sőt az „Erdély aranykora” és 1852.
november 12-én kelt a „Törökvilág
Magyarországon” előszava.