B. Radó Lili - Urr Ida
Három asszonyköltőről való beszámoló elé természetszerűleg kínálkozik Gellért Oszkár versének címe: Asszonyok, mit visztek magatokkal? Az asszonyiság, mint versteremtő és formaalkotó elem szépen mutatkozik meg a három, véletlenül egymást mellé került és értékben is különböző verseskönyvben. A három közül kettő tudatosan és sorsotvállalón asszonyköltő, de mindhárman felelnek valamit az idézett kérdésre. Az asszonyiság vállalásának, a sajátos lázadás felmutatásának, az önkifejezésnek és a költői kifejezésnek mértéke és sikere természetesen egyénenként különböző.
B. Radó Lili költészete lázadásnélküli önkifejezés, formakeresésében is a legkisebb ellenállás irányában halad. Úgy érzem, éltem című új kötetének a tudatosan asszonyi magatartás és elégikus hangjának lágy tónusa ad egységet.
Szerény és megbízható költő, finom képeit és nyelvének tisztaságát azonban néha megzavarja a vers menetének tétovasága. A lélekállapot ábrázolásában sokszor szinte megdöbbentően hiteles. Jó megfigyelő és sajátosan asszonyi megfigyelései akárhányszor nyers pontosságukkal sem zavarják a verset. Formakészségét és egyszerű költőiségét szépen jellemzi a következő néhány sor:
Én meg ülök cellámban egyedül,
s mint szerzetes, vagy halványarcú nővér,
egyre iniciálét rajzolok.
Égő pirossal J betűt, ez Jézus,
békült kékkel M-et, ez Mária,
arany, bíbor, ezüstös Ú-t az Úrnak.
Könyvének legsikerültebb darabjai a Nyárutó, a Gyermek a röntgenszobában és a Magányos asszony címűek.
Urr Ida Nincs kenyér című könyvében apró, impresszionista versvázlatok váltakoznak a költői naturalizmus alapos és részletező strófáival. Kész formákat variált, de verselő készsége erős, és költői gyakorlata rendszerint simán segíti át a vers szakadékain. Magatartásában kevés az asszonyi, témaválasztása és nyelve – asszonyköltőnél ritka jelenség – Ady erős hatását mutatja:
Magyar kő sohse érjen engem,
mert visszavágok!
Bennem százszorosak a magyar szenvedélyek
s a lángok.
Debreczeny Lili önmardosó lélek, állandó bűntudattal és bocsánatkéréssel. Három közül ő a legindulatosabb, lázadó és programonsan asszonyi.
Elnézem képedet itt a Nagy-Beöthyben
s keresem veled az összeköttetést
közös sorssal járó közös szívverést,
asszonyköltő egy messze század végén!
Fel foglak kelteni, ki alszol békén,
emlékezéssel felmelegítelek,
életre hozlak s lángomtól kigyúlva,
arcod, szemed lobot fog vetni újra, -
írja Ujfalvy Krisztináról. Ráskai Lea emlékének szentel verset, régi asszonyokról ír, az egyrétű lélek egyszerűségével lázad és nyugszik meg sorsában:
Rabok vagyunk mi, nők, megkötöznek szomjú vágyaink
utánad, szegény, letiport mai férfi,
aki mégis, mégis csak, csak férfi vagy:
erő és diadal.
Intellektusa erősebb, mint nyelvkészsége, és az indulatot nem sikerült mindig verssé váltania; ugyanakkor a vers, azaz inkább viszonya a vershez erősen foglalkoztatja. Versek a versről címmel ciklust is közöl. Indulata és fölfokozott hangja gyakran árnyalatnélkülivé és egyhangúvá teszi, néhány versében azonban a sajátosan asszonyi óda szép példáit adja. Könyvének címe AKKORDOK, de a hang,melyet a versek olvasása után emlékként magával visz az olvasó, inkább a kürt erős, egyszínű zúgását idézi.
Nyugat, 1937. szeptember
Forrás: Radnóti Miklós művei (Budapest, 1978.) – Bírálatok
