A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Urr Ida 1904-1989. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Urr Ida 1904-1989. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. aug. 20.

Radnóti Miklós: Három asszonyköltő - B. Radó Lili, Urr Ida és Debreczeny Lili új verseskönyvei

 Magyarul Bábelben - irodalmi antológia :: B. Radó Lili oldala, Magyar MűvekUrr Ida (1904-1989): Szeretnék egy falusi házat… Szeretnék egy falusi házat  virágos puszták közepén, nem lakna benne senki más: csak én. A vetésben sok  pipacs lenne, kék keskeny út a ház előtt

                                B. Radó Lili  -   Urr Ida


    Három asszonyköltőről való beszámoló elé természetszerűleg kínálkozik Gellért Oszkár versének címe: Asszonyok, mit visztek magatokkal? Az asszonyiság, mint versteremtő és formaalkotó elem szépen mutatkozik meg a három, véletlenül egymást mellé került és értékben is különböző verseskönyvben. A három közül kettő tudatosan és sorsotvállalón asszonyköltő, de mindhárman felelnek valamit az idézett kérdésre. Az asszonyiság vállalásának, a sajátos lázadás felmutatásának, az önkifejezésnek és a költői kifejezésnek mértéke és sikere természetesen egyénenként különböző.

    B. Radó Lili költészete lázadásnélküli önkifejezés, formakeresésében is a legkisebb ellenállás irányában halad. Úgy érzem, éltem című új kötetének a tudatosan asszonyi magatartás és elégikus hangjának lágy tónusa ad egységet.
    Szerény és megbízható költő, finom képeit és nyelvének tisztaságát azonban néha megzavarja a vers menetének tétovasága. A lélekállapot ábrázolásában sokszor szinte megdöbbentően hiteles. Jó megfigyelő és sajátosan asszonyi megfigyelései akárhányszor nyers pontosságukkal sem zavarják a verset. Formakészségét és egyszerű költőiségét szépen jellemzi a következő néhány sor:

Én meg ülök cellámban egyedül,
s mint szerzetes, vagy halványarcú nővér,
egyre iniciálét rajzolok.
Égő pirossal J betűt, ez Jézus,
békült kékkel M-et, ez Mária,
arany, bíbor, ezüstös Ú-t az Úrnak.

    Könyvének legsikerültebb darabjai a Nyárutó, a  Gyermek a röntgenszobában  és a Magányos asszony címűek. 

Urr Ida Nincs kenyér című könyvében apró, impresszionista versvázlatok váltakoznak a költői naturalizmus alapos és részletező strófáival. Kész formákat variált, de verselő készsége erős, és költői gyakorlata rendszerint simán segíti át a vers szakadékain. Magatartásában kevés az asszonyi, témaválasztása és nyelve – asszonyköltőnél ritka jelenség – Ady erős hatását mutatja:

Magyar kő sohse érjen engem,
mert visszavágok!
Bennem százszorosak a magyar szenvedélyek
s a lángok.


Debreczeny Lili önmardosó lélek, állandó bűntudattal és bocsánatkéréssel. Három közül ő a legindulatosabb, lázadó és programonsan asszonyi.

Elnézem képedet itt a Nagy-Beöthyben
s keresem veled az összeköttetést
közös sorssal járó közös szívverést,
asszonyköltő egy messze század végén!

Fel foglak kelteni, ki alszol békén,
emlékezéssel felmelegítelek,
életre hozlak s lángomtól kigyúlva,
arcod, szemed lobot fog vetni újra, -

írja Ujfalvy Krisztináról. Ráskai Lea emlékének szentel verset, régi asszonyokról ír, az egyrétű lélek egyszerűségével lázad és nyugszik meg sorsában:

Rabok vagyunk mi, nők, megkötöznek szomjú vágyaink
utánad, szegény, letiport mai férfi,
aki mégis, mégis csak, csak férfi vagy:
erő és diadal.

    Intellektusa erősebb, mint nyelvkészsége, és az indulatot nem sikerült mindig verssé váltania; ugyanakkor a vers, azaz inkább viszonya a vershez erősen foglalkoztatja. Versek a versről címmel ciklust is közöl. Indulata és fölfokozott hangja gyakran árnyalatnélkülivé és egyhangúvá teszi, néhány versében azonban a sajátosan asszonyi óda szép példáit adja. Könyvének címe AKKORDOK, de a hang,melyet a versek olvasása után emlékként magával visz az olvasó, inkább a kürt erős, egyszínű zúgását idézi.

Nyugat, 1937. szeptember

Forrás: Radnóti Miklós művei (Budapest, 1978.) – Bírálatok

2019. dec. 25.

Urr Ida (1904-1989): Mint a lepke




Jön, aztán
menni szeretne
oly nyugtalan,
mint a lepke.

Szíve dobog,
ég a szárnya,
helyét seholse
találja.

Vállamra ül,
majd kezemre:
sírna, hogyha nem nevetne.

Így megy ez  most
napról-napra…
Tikkadt. Alig
van már hangja.

Alig viszi
égő szárnya:
jó, hogy lelkem
puha párna,

de onnan is
tovaröppen…
elindul az
esti ködben…

Mintha tejbe
vércsepp esne:
úgy hasít a
végtelenbe…

Bár nem vagyok
gyenge, gyáva:
remegve nézek
utána…

2018. dec. 7.

Urr Ida (1904-1989): A fényrács mágiája




A hold lába nem ér szobámig
csak arcának sárga mézéből
fut a réseken át a fény,
kérdem nem járt itt Fáraó?
ruhája fényes volt, szatén
de én a csíkos lángot néztem
nem tudom ki jár merre most
s a fákban számszerint a rost
mennyi lehet nem keresem
futok lángra gyúlt kereken
a fény gőzébe olvadok
együtt párolgunk, sistereg
a világ sziromrendszere
egy éjszaka meséje ez,
melyben az árny is lengene,
ha elengedné a sárga fény
de elől hátul fogva tart
s a kénszín udvar közepén
hálómba rántom azt a színt
s befestem vele versemet
a fényrács minden soromat
aláhúzza, fontos lehet
nekem, neki, mindenkinek
e holdból szőtt sárga sínek
zenéje mellett születnek
a majdankori indulók
a fényrács vibrál, tehát szűr
kávét forral a réseken
halkan dobol a fénydobon
dobverője az értelem
a rím és ritmus pillangó,
mely a csíkokból szerteszáll
táncot járnak a nagybetűk,
a kisbetűk és áll a bál…

Urr Ida (1904-1989): Csak énekelj!




Te énekelsz:
a bálból mégy haza,
oly furcsa most
a boldogság dala.

Te énekelsz:
a szemed csukva még,
nem látod, hogy
mindenki szíve ég.

Nem érzed, hogy
jajgatnak milliók:
téged elvakít még
a csók, a bók.

Nem látod, hogy
nyugodt fejed fölött:
már kalapács van,
mely egyszer ledönt.

Nem látsz semmit,
csak bomló rügyeket…
ó, tartsd örökre
csukva két szemed.

Ne lásd amit
én régen látok, rég,
hogy mit jelent
egy ajándék-nyakék.

Hogy mézbe burkolt
szép szavak mögött:
ott rejtőzik
a gyilkos szó: ölök!

Ne lásd mindazt
és késő éjszaka:
csak énekelj,
ha bálból mégy haza.

2016. nov. 1.

Urr Ida (1904-1989): Nyári Este





Arcom szétfolyt a sötétben:
kidöntött fa ága vagyok:
ez az egyetlen emlékem.

Ne vesszen semmi se kárba:
melegszem a nyárestében
hosszú téli éjszakákra.

Hitem már az égen ragyog:
abból éltem mostanáig
S abból lettek a csillagok.

Forrás: Magyar írás – Kazinczy kiadás III. évf. 4. sz. 1934. április