Vahot Sándor (1818-1861): Remény

 

Remény világol olykor
Szivem körül;
Sugáritól a bánat
Megédesül.
S öröm könyűje reszket
Pilláimon;
S diám dal édes árja
Zeng ajkimon.

Nem jársz-e úgy szívem! Mint
Éjente jár
Világított teremben,
Sok kis madár:
Azt vélve, hogy körülte
Napfény ragyog,
Vidám dallal köszönti
A vélt napot?! -

Forrás: Remény. Szépirodalmi és művészeti folyóirat. Kiadja és szerkeszti Vahot Imre. I. kötet.Eisenfels és Emigh Könyvnyomdája Pest, 1851.