Szeresd azt, ki szeret és légy boldogsága.
- Isten veled! – légy az ő kincse, bálványunk!
Menj, áldott gyermekem, egy családból másba,
Vidd örömünket, a bánatot hagyd nálunk.
Itt, mi tartóztatánnk; ott, esengnek érted.
Lyány, nő, gyermek, angyal, két felé vagy osztva:
Sajnálj minket, nékik vidd a reménységet,
Távozzál könnyezve, lépj be mosolyogva!
Bérczy Károly
Forrás: Remény. Zsebkönyv az 1858. évre. Szerkeszti Vachott Sándorné. Pest. Kiadja Pfeifer Ferdinánd. 1858.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése