- F. J.-nek -
Öregszünk, pajtás+ s mint a tölgyfa kérge
Keményedünk! A lélek egyre tisztább
Csapáson száll a lényeg bűvkörébe,
Hol kortyonként ízleljük s tárt kulisszák
Fölött emelkedőben már a Szépség
Szívünkre omlott roppant számvetését.
Dereng a mult: megannyi drága ékszer
Csillog telt asszony-testén: évek! Évek!
Bennünk az emlékek miként az éber,
Ugrásra-kész, mohó ebek henyélnek.
Nagy rang futott szívünkre, semmi kétség!
Osváth, Babits s Ady! – ez volt mérték.
S a többi halhatatlan: Dante, Goethe,
Petőfi, Shakespeare, Hölderlin, Balassa
És Phőbus minden dalnok Isten-őse!
Hány őrző fáklyát tartottunk magasra!
S hogy forgott bennünk, szüntelen keresvén,
A teljességre szomjas ember-eszmény!
A fényt kutattuk. Bátor, nagy kiáltók
Szavát: arányt a mérhetetlen ködben;
Tér és Idő között a biztos átlót,
A percet, mely örök egekbe szökken;
Csak azt, mit minden útja-vesztett áhít:
A vers-valóság mágikus csodáit.
S ez az, mi összeköt veled e korban,
Mely gyilkos bürköt olt belénk naponta:
Nem tántorogsz komisz helóta-sorban
S a könnyű prédát nem kötöd csokorba:
Tölgy-homlokú vadász! Keményen állod
A szörnyű próbát. Így épül világod.
Termékeny dac, mi éltet! Így találtam
Rád most egy éve újra, negyvenötben:
Az első kandi sétán fönn a Várban.
Budán, a rom-kísértet-verte ködben:
Az égen kínok, bűn-jelek doboltak
S lihegve törtek ránk a messzi holtak.
Rángott az arcod izma. Két szemedből
Vad rémület sikoltott. Ámde ajkad
Zárt kút maradt: mikéntha védelemből,
Hogy mondhatatlan kínod elharaptad;
S e zord-nyugalmú, szótalan komorság
Mögött már épült, teljesült az ország.
S ezt búgta lényed: élni! Ezt dalolta
Az ösztön sípja benned s egyre zengőbb
Szelek hímezték ránk a vész-sodorta,
Verembe-hajló, tetszhalott jövendőt -
Szerzett jogán az önigazolásnak
Rangját a költő így mutatja másnak!
S ez kell ma itt: a dalnok újra táltos
Legyen: kapocs, ki sorsa s népe közt áll:
Ne néptribün, ki férc-fetisnek áldoz,
De gáncstalan eszmék ormán erős vár:
Mérték s arány, kinek szavából önként
Szabják jövendő századok a törvényt!
Forrás: Új idők 52. évf. 16. sz. 1946. ápr. 20.
