(A kép forrása: http://indafoto.hu/bacskiskunmagazin/image/4874175-2b46bb7d)
(...)
Petőfi és családja váci tartózkodásáról publikált irodalom korábban – kisebb emlékezésektől eltekintve – csupán Tragor Ignáctól jelent meg.1 Az elmúlt évtizedben két előadásban foglalkozott vele Mezősi Károly irodalomtörténész.2 Előtte az irodalomtörténet művelői részéről nagyobb érdeklődés nem mutatkozott Petőfi váci tartózkodásának feltárására, mivel költői pályafutása különösebben nem kapcsolódik a városhoz. Egyetlen versét keltezte Vácon, az Anyám tyúkjá-t, mely a családi költészet egyik gyöngyszeme. Áttételesen azonban több műve is összefügg e várossal, hol nemcsak ő fordult meg többször, hanem itt éltek szülei egy esztendőnél tovább. Vác büszkén őrzi itt-tartózkodásuk emlékét. Közel 130 év után magyarázatot kívánunk adni Vácra költözésük okáról, valamint Petőfinek a várossal kapcsolatos megjegyzéseiről, melyeket eddig az arra magyarázatot adók félreértettek. Minden lényeges kérdésre kitértünk, mely a költő és családja Váchoz fűződő kapcsolatára vonatkozik.
Petőfi és családja váci tartózkodásáról publikált irodalom korábban – kisebb emlékezésektől eltekintve – csupán Tragor Ignáctól jelent meg.1 Az elmúlt évtizedben két előadásban foglalkozott vele Mezősi Károly irodalomtörténész.2 Előtte az irodalomtörténet művelői részéről nagyobb érdeklődés nem mutatkozott Petőfi váci tartózkodásának feltárására, mivel költői pályafutása különösebben nem kapcsolódik a városhoz. Egyetlen versét keltezte Vácon, az Anyám tyúkjá-t, mely a családi költészet egyik gyöngyszeme. Áttételesen azonban több műve is összefügg e várossal, hol nemcsak ő fordult meg többször, hanem itt éltek szülei egy esztendőnél tovább. Vác büszkén őrzi itt-tartózkodásuk emlékét. Közel 130 év után magyarázatot kívánunk adni Vácra költözésük okáról, valamint Petőfinek a várossal kapcsolatos megjegyzéseiről, melyeket eddig az arra magyarázatot adók félreértettek. Minden lényeges kérdésre kitértünk, mely a költő és családja Váchoz fűződő kapcsolatára vonatkozik.
„Nagyszálnak borszülő hegye sok jó napot szerzett nekem”
Hazánkban kemény hideg tél után a Duna jégzajlása borzalmas pusztítást idézett elő 1838 tavaszán. Pesttől délre feltorlódott jégtáblák árvizet okoztak. Ezrével dőlnek össze családi otthonok, pusztulnak el vagyonok. Szabadszálláson Petrovits István mészáros ugyanerre a sorsra jut. Egyéb bajai is sokasodnak, kölcsönadott pénzét nem kapja vissza. Eddig gyermekei taníttatására minden anyagi rendelkezésére állt. Most a legcsekélyebb kiadások is terhet jelentenek számára. Sándor fia Aszód után Selmecre megy továbbtanulni. Az első hónapban még szorgalmasan nekifekszik a munkának. Október közepén kéthetes szüreti vakációra Pencre érkezik, ahol nagynénje házvezetőnő Kosztolányi Imre nyugalmazott táblabírónál.
Váctól 14 km-re fekszik Penc, akkor boráról külföldön is híres falu. Petőfi már három esztendeje tartózkodott itt, ugyancsak két hetet, karácsonyi vakációban. Vácon akkor fordulhatott meg először, Aszódon tanuló penci osztálytársaival. Most újabb két hét alatt ismét lehetett rá módja, hogy belátogasson a közeli városba.3
Hat esztendővel a penci látogatás után megírja Sovány ősz c. költeményét, mely ezekre a kellemes napokra utal. Budáról csak a Naszály hegyet láthatta, mely madártávlatban emelkedik a penci híres bortermő Menyecskehegy fölé. A költői szabadsággal élve azért szól a Naszály bortermő hegyéről:
Búsan Budára ballagok
Megállok a vár tetején;
Nagyszálnak borszülő hegye
Távolból kékellik felém
Nagyszálnak borszülő hegye
Sok jó napot szerzett nekem;
Hanem mihaszna? hogyha most
A száraz kortyokat nyelem.
A kételkedők megnyugtatására megjegyezzük, hogy a Naszály alatt voltak ugyan váciaknak szőleik, azonban Petőfinek ezekhez fűződő kapcsolatáról nem tudunk.
A vakáció letelte után visszatér Selmecre. Fokozódó anyagi nehézségeit mindjobban érezve a tanulást elhanyagolja, s több ismert ok közrejátszása nyomán félévi bizonyítványába elégtelen osztályzat is kerül. Az iskola tudatja atyjával lesújtó tanulmányi eredményét, amiért az megtagadja további támogatását. Az ifjú válaszút előtt áll. Végképp szakítani akar az iskolával. Eladogatja tanszereit, kisebb ingóságait, s mielőtt elbúcsúzna barátaitól, tréfás ötlettel felkeresi az ottani plébánost, tudva róla, hogy a más vallásúak áttérítésén szívesen fáradozik. Tőle egy, majd két húszast kap, elhitetve vele, hogy át akar térni a katolikus vallásra s Vácra igyekszik a püspökhöz. A kapott pénzt elköltve barátaival áldomást tart.4
Egy februári hajnalon elindul gyalogosan Selmecről s valóban Vácnak tart, természetesen elkerüli a püspöki palotát, de Pencet is, nehogy szülei tudomására jusson Selmecről távozása. Pesten beáll a Nemzeti Színházhoz statisztának.
