Bernát Gáspár (1810-1873): Rákóczi Rodostoban

 
Bibor ajku hajnal, mely rózsabölcsőben
Szenderged lámait a közel jövőnek,
Ébredj föl, ébredj föl… a nap már kelőben,
Hogy fényt ragyogjon a harmatos mezőre
S köszöntsd nevemben a szép Magyarországot.

És te szerelmes hold, ég örök vándora!
Ki méla bánattal  haladsz a magasban,
Ha elszunnyadoz a csillagok tábora,
Tekints le a földre, mely szived alatt van
S köszöntsd nevemben a szép Magyarországot.

Aranyos felhőcske ott a láthatáron,
Melyre a nyugvó nap lángoló csókot hint,
Pihenj meg egy kissé ama tört sugáron,
És fölleg-anyádhoz vissza szállva megint
Köszöntsd nevemben a szép Magyarországot.

Lengedez itt-ott már a tavasz szellő,
Az erdő és liget remény szinben virul,
Vándor gólyamadár! Oh szállj nyugat felé
Bűbájos országok déli tájairól
S köszöntsd nevemben a szép Magyarországot.

Isten a magasban, magyarok istene!
Kiben erős hittel bizik a hontalan,
Hozzád könyörg az ég választott nemzete,
Hozzád a számüzött ébren s álmaiban
Áldva s köszöntve a szép Magyarországot.

Forrás: Szilágysági kis képes naptár 1870-dik közönséges évre. Első évfolyam. Kolozsvártt

Bernát Gáspár (1810-1873): Rákóczi Rodostoban

 
Bibor ajku hajnal, mely rózsabölcsőben
Szenderged álmait a közel jövőnek,
Ébredj föl, ébredj föl… a nap már kelőben,
Hogy fényt ragyogjon a harmatos mezőre
S köszöntsd nevemben a szép Magyarországot.

És te szerelmes hold, ég örök vándora!
Ki méla bánattal haladsz a magasban,
Ha elszunnyadoz a csillagok tábora,
Tekints le a földre, mely szived alatt van
S köszöntsd nevemben a szép Magyarországot.

Aranyos felhőcske ott a láthatáron,
Melyre a nyugvó nap lángoló csókot hint,
Pihenj meg egy kissé ama tört sugáron,
És fölleg-anyádhoz vissza szállva megint
Köszöntsd nevemben a szép Magyarországot.

Lengedez itt-ott már a tavaszi szellő,
Az erdő és liget remény szinben virul,
Vándor gólyamadár! Oh szállj nyugat felé
Bűbájos országok déli tájairól
s köszöntsd nevemben a szép Magyarországot.

Isten a magasban, magyarok istene!
Kiben erős hittel bizik a hontalan,
Hozzád könyörg az ég választott nemzete,
Hozzád a száműzött ébren s álmaiban
Áldva s köszöntve a szép Magyarországot.

Forrás: Szilágysági kis képes naptár 1870-dik közönséges évre. Kiadja Telegdy Márton szilágy-somlyai könyvárul. Első évfolyam. Ref. Tan. Betűivel Stein Jánosnál Kolozsvártt.

Bernát Gáspár (1810-1873): Alföldi népdal

Harmat csillog a rózsa-levelen,

Bánat fekszik az én bús lelkemen,

Te tudod csak édes jó istenem,

Éjjel-nappal, hogy én mért könyezem.

Reggel korán és hűs estalkonyon

Andalgok a csendes Tiszaparton,

Bésirom a habokba könyeim,

Hogy igy tán enyhülnek keserveim.

Honvéd, honvéd! lelkemnek mindene

Te vagy szivem édes-bús gyötrelme,

Imáim közt érted szent hála kél,

Mert szeretett hazádért vérezél.

Ott hol vitéz őseidnek vére

Omlott a szabadság szent földére:

A virágzó völgyeken s halmokon

Bús szellő leng a sírvirágokon.

Isten veled hősök unokája!

Legyen hazád nyugalom hazája!

Örökzöld viruljon sirhalmodon,

Hol érted s hazádért imádkozom.

Forrás: A szabadság lantja 1873 –Költemények az 1848-49-ki függetlenségi harcz idejéből – Kolozsvár 1873.

Bernát Gáspár (1810-1873): Rákóczi Rodostóban

Bibor ajku hajnal, mely rózsabölcsőben

Szenderged álmait a közel jövőnek,

Ébredj föl, ébredj föl… a nap már kelőben

Hogy fényt ragyogjon a harmatos mezőre

S köszöntsd nevemben a szép Magyarországot.

És te szerelmes hold, ég örök vándora!

Ki méla bánattal haladsz a magasban,

Ha elszunnyadoz a csillagok tábora,

Tekints le a földre, mely szived alatt van

S köszöntsd nevemben a szép Magyarországot.

Aranyos felhőcske ott a láthatáron

melyre a nyugvó nap lángoló csókot hint,

Pihenj meg egy kissé ama tört sugáron,

És fölleg-anyádhoz visszaszállva megint

Köszöntsd nevemben a szép Magyarországot.

Lengedez itt-ott már a tavaszi szellő,

Az erdő és liget remény szinben virul,

Vándor gólyamadár! oh szállj nyugat felé

Bűbájos országok déli tájairól

S köszöntsd nevemben a szép Magyarországot.

Isten a magasban, magyarok istene!

Kiben erős hittel bizik a hontalan,

Hozzád könyörg az ég választott nemzete,

Hozzád a száműzött ébren s álmaiban

Áldva s köszöntve a szép Magyarországot.

Forrás: A szabadság lantja 1873 –Költemények az 1848-49-ki függetlenségi harcz idejéből – Kolozsvár 1873.