Eperjesen
(ma Szlovákia) született, ahol édesapja evangélikus lelkész, majd 1898-tól
Pozsonyban az Evangélikus Lyceum magyar-német szakos tanára. 1914-ben itt
érettségizik, majd önkéntesként jelentkezik katonai szolgálatra. A kadétiskolai
kiképzés után az orosz fronton besebesül. 1919-ben a családot kitelepítik, mert
édesapja nem hajlandó letenni a szlovák hűségesküt. Az év novemberében
Budapestre költöznek, ahol Hamvas beiratkozik a Pázmány Péter Tudományegyetem
magyar-német szakára. Első írásai ez idő tájt jelennek meg a pozsonyi Tavasz
című folyóiratban. 1923-ban diplomázik, majd három évig újságíró a Budapesti
Hírlapnál. A szerkesztőségben ismerkedik meg Angyal Ilonával, akit 1928-ban
feleségül vesz. 1927-től huszonegy évig könyvtáros a Fővárosi Könyvtárban.
1928-29-ben
írja meg első regényét Ördöngösök
címmel (máig kiadatlan), melyet hamarosan követ egy novellagyűjtemény (Nehéz nem szatírát írni, kiadatlan).
Esszéi, tanulmányai, recenziói 1930-tól 1948-ig jelenhetnek meg a legkiválóbb
irodalmi és társadalomtudományi folyóiratokban. 1935-ben első házassága
felbomlott. 1937-ben újra megnősül, második felesége Kemény Katalin írónő.
1935-ben Kerényi Károllyal közösen megalapítják a Sziget kört, amely elsősorban ókor- és vallástörténészek
csoportosulása volt, tagjai a szellemtörténet módszereivel keresték a választ a
kor aktuális kérdéseire is. 1940 júniusától októberéig Hamvas katonai
szolgálatot teljesít, majd 1942 áprilisától szeptemberéig az orosz fronton van.
1943-ban
megjelenik esszégyűjteménye, a Láthatatlan történet. 1943-ban kezdődik el
második nagy írói korszaka, amikor írni kezdi Scientia Sacra (A Szent
Tudás) című könyvét, amely Az őskori ember szellemi hagyománya alcímmel az
emberiség metafizikai hagyományait térképezi fel. Ennek a nagy, összefoglaló
műnek írása közben lefordít jó néhány eddig magyarul hozzáférhetetlen
alapművet, pl. A Veda huszonhat
fejezete, Upanishadok, Kung Fu-ce: Lun
Yü – Kun meter beszhélgetéesi (megjelent), Csuang ce: A tao virágai, Tibeti misztériumok (megjelent), Henoch apokalypsise (megjelent), Pert em hemu – Az egyiptomi halottak könyve.
1944
tavaszán harmadszor is behívják katonai szolgálatra, majd mikor csapatát
novemberben Németországba vezénylik, megszökik, és az ostrom alatt
katonaszökevényként rejtőzik. 1945 januárjában lakásukat bombatalálat éri,
könyvtára és kéziratai megsemmisülnek. 1945-ben az Egyetemi Nyomda kiadja a Száz könyvet, amelyben Hamvas
lajstromba veszi azt a száz, számára ez ember kultúrtörténetből legfontosabb
könyvet, amelyet megmentene „egy ostromlott városból vagy az ostromlott
világból”. 1945-48 között füzetsorozatot szerkeszt az Egyetemi Nyomda kis tanulmányai címmel, amely a század legkiválóbb
hazai és európai gondolkodóinak tanulmányait jelenteti meg (ez Európai műhely összefoglaló címmel
1990-ben egyben is megjelent). Élénk kapcsolatot tart fenn Várkonyi Nándorral,
Weöres Sándorral, Fülep Lajossal, Baránszky-Jób Lászlóval, Molnár Antallal és
az Európai Iskola képzőművészeti társulás tagjaival. Csütörtökönként Szabó
Lajossal és Tábor Bélával találkozik, ezeket a gondolkodására, írásaira erősen
ható beszélgetéseket Biblia és romantika
címmel rögzíti (kiadatlan). 1946-ban Anthologia
humana – Ötezer év bölcsessége címmel antológiát szerkeszt (részben
fordít), amely 1948-ig három kiadást ér meg. Ezután Jakob Böhmét fordít és ad
ki, magyarul elsőként. 1847-ben Kemény Katalinnal közösen tanulmánykötetet
adnak ki Forradalom a művészetben –
Absztrakció és szürrealizmus Magyarországon címmel, amelyre Lukács György
kemény kritikával reagál. Ezt követően támadássorozat indul ellene, B-listára
kerül, majd 1948-ban felfüggesztik könyvtárosi állásából, és 1949. január
1-jével nyugdíjazzák. Kiváltja a földműves-igazolványt, és 1948-51 között
sógora szentendrei kertjét műveli. Ekkor írja egyik fő művét, a Karnevál című regényt, amely azonban
csak 1985-ben jelenhet meg. 1951-54 között Inotán az Erőmű-beruházó Vállalatnál
raktáros, majd 1954-62-ben Tiszapalkonyán, 1962-64-ben Bokodon segédmunkás.
Esszégyűjteményei, tanulmányai, fordításai közben folyamatosan készülnek, pl. Tabula Smaragdina, Kathaka Upanishad, Sepher
Jezirah, Zen, Szufi, Sankhya karika, Gyémántnál keményebb (fordítások,
bevezető tanulmánnyal), A bor
filozófiája, Titkos jegyzőkönyv, Regényelméleti fragmentum, Unicornis,
Silentium, Tíz meg nem tartott előadás (esszék, tanulmányok). 1957-ben írja
második regényét, a Szilvesztert
(kiadatlan).
