
Ninának ablaka sötét ma éjszaka,
Lenn áll a kedvese, Nináját hívja.
De nem felel Nina, kis húga jön helyette:
Szegény fiú, Ninád meghalt, el van temetve.
Egyedül hálni fél, mindég ezt sírta,
Most sok csendes halott közt alszik már a sírba,
Most sok csendes halott közt alszik már a sírba.
Szép vőlegény, te már Ninádra itt ne várj,
Ha látnád kedvesed, mi lett belőle!
Száján mindig virágzott víg nótája, csókja,
Száján a fű nő és a féreg jő azóta.
Sirasd, szeresd, gondolj hű szeretődre,
Adj néki szerenádot: menj a temetőbe,
Adj néki szerenádot: menj a temetőbe.
Jó szórakozást, töprengő, elmélkedő, ösztönző, vigasztaló, megnyugtató perceket kívánok az Irodalom-birodalomban! - Csicsada
2026. aug. 1.
Szép Ernő (1884-1953): Sötét ablak - Nápolyi dal -
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése