Décsei János: A’ strucz és kolibri

HESS nyomorult Teremtés! mindjárt eltapotlak oriási lábaimmal, ha parantsolatomra elébb nem állsz; ezt mondá egy nagy Strucz megvető gőggel, az előtte üldögelő Kolibrinek. Egy cseppet se félek tőled, felele a’ parányi Virág-madár a’ szárnyas Goliátnak, ’s azonban feje’ tetejére repülvén, ott illy gyözedelmi dalt énekele:

Egy nagy Madár boszszanta,

Rám kevélyen pillanta ;

De már kicsiny létemre,

Fején ülök kedvemre.

Forrás: Décsei János meséji és versei 1825-1829., 1. kötet

Décsei János: A’ Kappan és Jércze

K: MIT göngyölgetsz olly buzgó szorgalommal hasad alá? Kérdé az öreg kappan egy rostán üldögélő Jérczétől.

J: Ezt a’ szép piros tojást akarom kikölteni, mellyet Petronella Kisaszszony húsvétra megfestett.

K: Abból csak akkor lesz csirke, mikor az üres palazsnakból rántotta.

Forrás: Décsei János meséji és versei 1825-1829., 1. kötet

Décsei János: A’ Komondor és Juh

Jó bestületednek kell lenni az Emberek előtt néked, kit ők annyit nyírnak, annyit fejnek; igy szóll egykoron a’ nyájat őrző Komondor egy árnyékban pihenő Juhoz. Mellynek hallására nagyot sohajtván, monda könnyes szemekkel a’ szelid Állat: Én másoknak elég tejet, elég gyapjat adok, mégis életemben soha nem ettem sajtot.

Forrás: Décsei János meséji és versei 1825-1829., 1. kötet

Décsei János: Ézóp és Minerva

Panaszla hajdan Ézóp, hogy az igazságnak mérész kimondásáért, a’ Világ’ Nagyjaitól felette sokat szenvedne.

Megjelenék a’ szép lelkű szolgának egy rózsaszinű fellegben Minervea, ’s a’ következendő történetnek előbeszéllésével vigasztalá a’ szomorgót: Nem akarának régen társalkodni a’ Tövisdisznóval az Állatok, ezt vetvén okúl, hogy éles dárdáji miatt hozzá közel se mehetnének.

Megbúsult az ellenségnek vélt jámbor Teremtés, ’s hogy az ok nélkül félőket magához édesithesse, egy arany virágokkal himzett bársony palástot kezdett viselni. Mellynek az a’ jó következése lőn, hogy a’ czifra köntösön keresztül, még a’ mezítelen Halak sem érzették többé hegyes tövisseinek mérges szúrását.

Észrevevé magát a’ frigiai Bölcs, megköszöné Zeüsz felséges Leányának jó tanácsát, ’s az igazságot csinos fátyol alá rejtve, Meseköltővé lett.

Forrás: Décsei János meséji és versei 1825-1829., 1. kötet