I. Politikai és társadalmi viszonyok. A rendi alkotmány gyengeségei. Magyarországot 1822-1825-ig törvénytelen rendeletek által kormányozzák. A középnemesség a megyei élet körébe szorul s onnét védi az alkotmányt. A főnemesség nemzetietlensége. Közművelődési mozgalmak csak gyéren mutatkoznak. A gazdasági élet pang. Vörösmarty ez időt „tehetetlen kornak” nevezi.
II. a) Költőink felfogása e korról: dicsőítik a múltat, korholják a jelent, nem bíznak a nemzet jövőjében. Berzsenyi e felfogásnak minden irányban kifejezést ad a Magyarokhoz című ódában. Ebből az eszmekörből merített Vörösmarty is.
b) Zalán futása 1825-ben jelent meg. Vörösmarty művének tárgyát a nemzet történetének legfontosabb mozzanatából, a honfoglalás köréből vette. Ő is dicsőíti a múltat, fájdalommal nézi a jelent s reménytelenül tekint a jövőbe. (Az idevágó részeket a műből ki kell emelni.)
c) Politikai célzata (alapeszméjében kifejezve): a süllyedő magyar nemzetet egy új honfoglalásra buzdítani. Vörösmarty szózata nem veszett el hatástalanul; a körülmények megérlelték s az új honfoglalásnak megindítója Széchenyi István lett.
Ebben áll Zalán futásá-nak politikai fontossága.
(T. S.)
Forrás: Tanulók Lapja 2. évf. 9. szám 1895. márc. 3.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése