Szeress, szeress nagyon! S ha látod is, hogy
Milyen sok álság, bűn van a világba:
Ne csüggedj! Nézz csak fölfelé, a fénybe
És törj a porból tisztább ideálra!
Annak, ki másokért él, a míg élhet:
A sirban nem lesz zord az éjszakája;
Ugy látja: mélyén egy-egy csillag és
S mintha az árnyon át – hajnallanék.
Endrődi Sándor
Legáldottabbja és legédesebbje
Minden vizeknek: harmat piczi cseppje,
Mely lopva, titkon, láthatatlanul
Hervadni kezdő füre, fára hull.
Csak egy hasonlit hozzá, semmi más:
A szép, szelid, nemes vigasztalás,
Mely éltető szent szeretettel,
Rövid, halk szóval, hangos tettel,
Arzcán mosollyal, könnyel a szemében
A szenvedőkhöz surran észrevétlen.
Ábrányi Emil
Forrás: Tanulók Lapja 2. évad 14. szám, 1895. ápr. 7.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése