Aranytól - Aranyról - „TOLDI MIKLÓS KÉPE ÚGY LOBOG FEL NÉKEM MAJD KILENC-TÍZ EMBER-ÖLTŐ RÉGISÉGBEN.”

A Toldi Előhangjának kézirata

A Kisfaludy Társaság pályázatának szövege

Készíttessék költői beszély, versben, melynek hőse valamely, a nép ajkán élő történeti személy, pld. Mátyás király, Toldi Miklós, Kádár vitéz stb. Forma és szellem népies legyen. Beküldés határnapja november 20. 1846. – Jutalma 15 drb. arany.

A Toldi jeligés pályázatára beküldött magát felfedő kézirat

A Toldi ihletői

A Toldi név megkapta Arany képzeletét; a pályázat mintha neki szólott volna. E vidéken volt honos a Toldiak virágzó nemzetsége; a szomszéd „sován Szilágyország”-ban, Kusalkőn* szerzé Ilosvai Ptolemeus históriáját* 1570-ben, ott hallhatott a nagy erejű hősről; e környéken az asztalnak tett malomkövet ma is „Toldi asztalá”-nak mondják. Többet regélt róla a szalontai nép, mely a családot is, a mondát is magáénak tudta, mert a Toldiak hajdan Szalonta földesurai voltak, s a vidék őrizte emléköket. Még 1830-ban is járt ott valaki Erdélyből ősi fészkét megnézni, aki ujján T. M. betűs, bikafejes gyűrűt viselt.

A jegyzői lak udvarára odalátszott a csonka torony, a néphagyomány szerint a Toldi-vár donjonja;* még látszottak vízárka nyomai, s a rég kiapadt tóé, mely oldalát mosta. (…) Régi térképén ki volt téve Told puszta, s mellé odarajzolta az elpusztult Nagyfalu helyét. Ott zúgott a határban a Pata* erdeje, hol Toldi vadat űzött. (…) Szinte szeme előtt látta, egy levegőt szívott vele.

A pályázat olvastára megelevenült Aranynak. Újra olvasgatni kezdte, amit a ponyváról* nyilván gyerekkora óta ismert: Az hires nevezetes Tholdi Miklósnak jeles cselekedeteiről és bajnokságáról való históriát. Szerencsére oly példány került kezébe, mely nem hiányos, sőt megvan benne a későbbi tíz sor is, mely a hősnek Buda kapujában függő fegyvereit emlegeti: a buzogányt, a pajzsot, a parittyát és a kopját. Egyszerre óriási voltában állt előtte Toldi, roppant fegyvereiben; így mutatja az előhang az olvasónak is. És ha egyszer életre mozdult, azontúl minden emlék és benyomás éltette. A vézna mese, amint fejében forgatta, kiszállt az ismerős határba, fel-felbukkant előtte itt is, ott is, egy-egy epizód odaszokott valahová, és kitellett, rendre megtelt élettel, levegővel.

Ilosvai Toldijának címlapja

Aranytól - Aranyról - "NAGY-SZALONTA NEVEZETES VÁROS"

Petőfi rajza a "Csonka torony"-ról

Szülőhelyemen…

Szülőhelyem, Szalonta,

Nem szült engem szalonba;

Azért vágyom naponta

Kunyhóba és vadonba.

A szalontai hajdúk

(…) A „nevezetes város”, amelynek sokszor emlegetett csonka tornyában ma Arany-múzeum van, évszázadok óta szabad hajdúk lakóhelye volt. Ezek a hajdúk középhelyet foglalták el nemes és jobbágy között. Adót fizettek, de urat nem szolgáltak. Nemességet is kaptak

Ilyen lehetett Arany szülőháza

vitézségük jutalmául erdélyi fejedelmektől, de ezt a nemességet a bécsi hatalom nem ismerte el. Az Arany családnak külön nemeslevele is volt I. Rákóczi György^*  erdélyi fejedelemtől. A család a XVIII. század végétől újra meg újra pört indított nemessége elismeréséért, még a költő apja is megjárta Erdélyt ebben az ügyben, de végső fokon elvesztették a pört.

Benedek Marcell

Öreg szülők reménysége

(…) Szüleim már mindketten öregek, mikor születtem, s én egyetlen fiok, amennyiben legidősb leányuk már régóta férjnél vala (nálam annyival korosb, hogy első gyermeke velem egykorú), a többi számos testvéreim pedig, kik közül én egyet sem ismerék, előttem mind elhaltak. Így hát én valék öreg szüleim egyetlen reménye, vigasza, szerettek is az öregség minden vonzalmával, mindig körükben tartottak, és rendkívül vallásosak lévén, e hajlam rám is korán elragadt: az ének és a szentírás vonzóbb helyei lettek első tápja gyönge lelkemnek, s a kis bogárhátú viskó szentegyház vala, hol fülem soha egy trágár szót nem hallott – nem lévén cseléd vagy más lakó, mint öreg szüleim és én. Azt hiszem, hogy a kora komolyság ettől van kedélyemben. Testvéreim nem voltak, más gyermekkel ritkábban volt játszani alkalmam, természetes, hogy a lélek komolyabb irányt vőn. Emellett tanulékonyságom a szalontai nagy világban némileg szokatlan jelenség gyanánt tűnt fel. A zsoltárokat, a biblia vonzóbb történeteit – emlékezetem meghaladó idő előtt, hallásból már elsajátítottam – alig három-négy éves koromban apám, ki értelmes, írástudó parasztember volt, - hamuba írt betűkön megtaníta olvasni, úgyhogy mire iskolába adtak, hova mód nélkül vágytam, s ami nem erős testalkatom s a szülők féltékenysége miatt csak 6-ik esztendős koromban történt, már nemcsak tökéletesen olvastam, de némi olvasottsággal is bírtam, természetesen oly könyvekben, melyek kezem ügyébe kerültek, s melyekhez inkább vonzódtam, mint bibliai történetek, énekek, a ponyvairodalom* némely termékei etc. A tanító, megpróbálván, rögtön, amint felvettek, elsőnek tett osztályában, s e helyet folyvást megtartottam. A többi tanítók s a növendékek a nagyobb osztályokból, sőt külső emberek is, csodámra jártak, s én nem egy krajcárt kaptam egy vagy más produkcióm jutalmául.

Önéletrajzi levél

Aranytól - Aranyról (Előszó)

ELŐSZÓ

Arany költészete csodálatos: egy különleges világ szólal meg benne a legszebb, a legtisztább magyar nyelven. Azért készítettük ezt a könyvet, hogy ki-ki közelebb juthasson ehhez a rendkívüli életműhöz.

Elsősorban az általános iskolásoknak ajánljuk az összeállítást, de bízunk benne, hogy a középiskolások is szívesen veszik kézbe. Reméljük, aki elolvassa, jobban megérti majd a költőt.

Kötetünk olyan írásokból készült válogatás, amelyeket vagy Arany János írt, vagy őróla írtak mások. Az Aranytól való szemelvények versek, versrészletek, levelek, prózai művek részletei; az Aranyról szóló írások elsősorban tanulmányokból való idézetek, de ezek közt is található levél, sőt vers is.

A szemelvények összeállításakor igyekeztünk az időrendet követni, de ez nem mindig bizonyult célszerűnek: a balladák például egy fejezetben szerepelnek, jóllehet Arany különböző korszakokban írta őket; az Aranyról készült írásokkal vagy a költő életének eseményeit akartuk bemutatni, vagy az egyes művek megítéléséhez kívántunk segítséget nyújtani.

A szöveget képekkel igyekeztünk színesebbé tenni.

Azok számára, akik az összeállításon túl mélyebben is szeretnék Arany János költészetét megismerni, a kötet végén irodalomjegyzéket közlünk.

Tóth Tibor

Forrás: Aranytól – Aranyról, Tankönyvkiadó, Bp. 1984. 

A kötetet összeállította: Tóth Tibor