Dumas Emlékirataiban olvashatjuk: „Az Hernani bemutatója örökké emlékezetes
marad a színházak történelmében.” És ezt a tagadhatatlan tényt megtaláljuk
minden irodalom- és színháztörténésznél, akinek vizsgálódási körébe beleesik a
kor vagy a romantikus színház. Úgy is tartják számon a bemutató napját: „Az Hernani csatája”.
Csak azért idéztük éppen Dumas-t, mert ő Hugo kor-
és küzdőtársa volt a romantikus dráma elfogadtatásában, olyannyira, hogy az
első forradalmi siker ugyanabban az évben (1830) Dumas nevéhez fűződik. A
mérföldkő mégis az Hernani:
iskolapéldája a múlttal, az avítt szerkezettel, a klasszikus hely- és
időegységgel való szakításnak. S mint a későbbi drámákban, az Hernani-ban is a szertelen
szenvedélyek, a végletes és végzetes véletlenek vezérlik a különben eléggé
egysíkú szereplőket a szeszélyes megoldások felé. Szerb Antal írja Hugo
alakjairól: „inkább ragyogó antitézisek, mint emberek… Hernani haramia, aki
nemes lelkű; Marion de Lorme kurtizán, aki becsületes…”
Az Hernani
íróájnak édesapja tábornok volt; tanulmányait a párizsi Nagy Lajos Líceumban
végezte, tizenöt éves volt, amikor egy verses darabját kitüntette az Académie
Francaise.
Nálunk 1841-ben mutatták be az Hernani-t (legutóbb Kardos László
fordította le), a belőle készült Verdi-operát
(Ernani) is hallhatták a magyar
zenerajongók. A király mulat alapján született Verdi Rigolettó-ja, amely a világ minden operaszínpadán állandó
műsordarab, kétszer is filmre vitték. A legnagyobb színpadi sikert a Ruy Blas érte el, nálunk is többször
előadták, utóbb A királyasszony lovagja
címmel, a celluloidszalag legalább négy változatot őriz, köztük azt, amelyikben
a rendkívül vonzó Jean Marais alakította a címszerepet.
S még nem is szóltunk Hugo költészetéről, hatalmas
prózai életművéről. Húszéves korában jelent meg első verskötete az akkor még
királypárti poétának, akit azonban később magával ragad a 30-as, a 48-as
forradalmi lendület, s akinek III. Napóleon államcsínye idején tanúsított szembenállása
miatt száműzetésbe kell mennie. 1870-ben tér vissza Párizsba.
A
párizsi Notre-Dame (1831); A nevető ember (1869); A nyomorultak (1881) – ki ne ismerné e regénycímeket: Természetesen
ezeknek az örökbecsű műveknek sem tudtak ellenállni a filmrendezők, sőt, A nyomorultak című zenés darab, vagyis a legmodernebb
színházi műfajba átültetett remekmű óriási közönséget vonz.
Törvényszerű, hogy az életmű időnként
átértékelődik, máshová kerülnek a hangsúlyok, de például ma is érvényes Hernani szerelmének, Dona Solnak sokat idézett vallomása: „Ha
nem vagy itt, magam hiányzom önmagamnak.”
*
HERNANI
Főbb szereplők:
HERNANI;
DON CARLOS; DON RUY GOMEZ; DONA SOT
I.
FELVONÁS
Dona Sol komornája, Josefa Hernanit várja, helyette Don Carlos spanyol
király érkezik, aki így véletlenül megtudja, hogy titkos találka készül.
Kényszeríti az idős hölgyet: rejtse el. Hamarosan megérkezik Dona Sol, utána
pedig Hernani. Ez utóbbi aggódva kérdi: otthon van-e a lány nagybátyja, aki
egyben jegyese is. A száműzött Hernani háborog, hogy lopva kell találkoznia
szerelmével, akit a király mindenképpen hozzá akar adni az agg lovaghoz, Don
Ruy Gomez herceghez. A király apja megölette Hernani apját, mert a két család
közt kibékíthetetlen ellentét dúl, s a bujdosó Hernani be akarja teljesíteni
bosszúját. Dona Sol szeretne megszökni vele, meg is beszélik másnap éjfélre a
találkát. Ekkor azonban Don Carlos előjön a rejtekhelyéről, és megmondja, hogy
ő is szereti Dona Solt, és meg akar verekedni Hernanival az ifjú hölgyért.
Már-már egymásnak rontanak, amikor Josefa berohan, hogy megjött a herceg. Ott
találva a két férfit, keserűen kifakad, hogy nevetségessé akarják őt tenni.
Carlos azonban felfedi magát, és elmondja, hogy Miksa német-római császár –
vagyis az ő nagyapja – meghalt, s ezért akart titokban találkozni Don Ruy
Gomezszel. Még nem dőlt el, ki lesz a trónörökös, Carlos mindenesetre nem
utasítaná vissza a császárságot, ha a választófejedelmek rá szavaznának. Carlos
a hercegnek azt mondja: Hernani a kíséretéhez tartozik, így ez utóbbinak
sikerül elmenekülnie, de megfogadja, hogy bosszújáról nem mond le.
II.
FELVONÁS
Mivel Don Carlos tud Hernani meg Dona Sol titkos találkájáról, másnap a
hölgy ablaka elé megy kíséretével, s várja, hogy a lány megadja a jelt. Carlos
meghagyja embereinek: ha Hernani felbukkan, tartóztassák fel, amíg ő
megszökteti a lányt, de ne öljék meg. Kijön a lány az erkélyre, Carlos
szerelmet vall neki, s mindenfélét ígér, hogy levegye a lábáról. A lány azonban
kitart szerelme mellett, nem érdekli a királyi csábítás. Carlos magával akarja
vinni a lányt, de megérkezik Hernani, akinek emberei harcképtelenné tették
Carlos kíséretét. Hernani párbajkihívását Carlos nem fogadja el, mire Hernani
eltöri a kardját. Carlos távoztával a lány rá akarja venni, hogy mégis
szökjenek meg együtt, most azonban Hernani nem akarja zsiványélete
viszontagságainak kitenni szerelmét. Hernani menekülni kényszerül üldözői elől.
III.
FELVONÁS
Don Ruy Gomez kétségek közt készül Dona Sollal kötendő nászára. Közben
magányos vándort jelent be egy apród, akitől a herceg megtudja, hogy Hernani
bandáját maga a király verte szét, s talán már Hernani is halott. Don Ruy Gomez
nem ismeri fel a magát zarándoknak kiadó Hernanit, s befogadja. Dona Sol
érkeztével a férfi felfedi magát, s arra buzdítja a szolgákat, adják fel őt az
ezer arany vérdíj fejében. Don Ruy Gomez azonban a vendégjogra hivatkozva nem
engedi, hogy bántsák. Miután a herceg kimegy, a szerelmesek újra egymásra
találnak. A visszatérő herceg dermedten nézi az összeborult párt.
Carlos király érkezését jelentik. Don Ruy Gomez elrejti Hernanit. Don
Carlos azzal vádolja a herceget, hogy ő bújtatja Hernanit, amit Don Ruy Gomez
nem is tagad. Carlos követeli, hogy adja ki a foglyot, de a herceg a
vendégjogra hivatkozik. Carlos megfenyegeti, hogy lerombolja a kastélyt. A
herceg azt mondja, vegyék inkább az ő fejét, Carlos azonban ezt nem akarja
elfogadni. Dona Sol beavatkozására Carlos eláll szándékától, de ekkor meg a
lányt akarja magával vinni, s végül el is viszi. A herceg kiengedi Hernanit, és
meg akar vele verekedni, de Hernani könyörög, hogy inkább ölje meg, csak még
utoljára hadd lássa a lányt. A herceg elmondja, mi történt, megfogadják, hogy
ketten veszik üldözőbe a királyt. Hernaninak meg kell ígérnie, hogy ha a lány
kiszabadul, életével a herceg rendelkezhet.
IV.
FELVONÁS
Don Carlos izgatottan várja Nagy Károly kriptájában – a nagy király szeleméhez
fohászkodva – a császárválasztás eredményét. A Carlos-ellenes összeesküvők
Hernani nevét sorsolják ki, neki kell meggyilkolnia a királyt. Elhangzik a
császárrá választást jelző három ágyúlövés. Carlos előparancsolja embereit, és
utasítást ad nekik, hogy fogják el az összeesküvőket. Amikor Carlos utasítást
ad, hogy csak grófokat és hercegeket tartsanak fogva, Dona Sol azt hiszi,
Hernani megmenekült. Hernani azonban felfedi, hogy ő márki, gróf és herceg,
tehát főrangú, s éppen Carlos apja ölette meg az ú atyját. Carlos megkegyelmez
az ifjúnak és szerelmének, mert Nagy Károlyhoz hű akarván lenni, ő is
kegyelemmel kezdi uralkodását.
V.
FELVONÁS
Hernani és Dona Sol lakodalmát ülik. Az ünneplők közt egy ijesztő álarcos
téblábol. Egyszer csak felhangzik a megbeszélt jel: az agg herceg be akarja
nyújtani a számlát. Hernani könyörög Don Ruy Gomeznek, hogy legalább másnapig
várjon, a herceg azonban figyelmezteti, hogy apja életére esküdött meg. Hernani
már éppen ki akarja inni a felajánlott méret, amikor visszatér felesége, akit
valamilyen ürüggyel elküldött. Dona Sol rá akarja venni a herceget, hogy mentse
fel esküje alól Hernanit. A herceg hajthatatlan. Dona Sol megkaparintja az
üvegcsét, gondolván, hogy ezzel megmenti szerelmét. Hernani azonban ragaszkodik
esküje magatartásához, ekkor Dona Sol kiissza a méreg felét, Hernani kiragadja
a kezéből az üvegcsét, és megissza a maradékot. Miután az ifjú pár csókkal vesz
örök búcsút egymástól, Don Ruy Gomez is öngyilkos lesz.
Szoboszlai Margit
(Forrás: 77 híres dráma 170-174. old. – Móra Könyvkiadó)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése