Lauka Gusztáv (1818-19029): Románcz

 

Együtt mentek a csatába,
Viharos és sötét éjen,
Mind a ketten sötét mezben,
Mind a ketten fehér ménen.

Az egyik kezében nehéz
És fényes dárda villogott;
A másiknál görbe, könnyü
S élesített kard csillogott.

Mindenütt elsők valának,
A csata véget sem ére,
Együtt győztek, s mindkettőnek
Együtt omlott ki a vére.

A Tisza zúgó partinál,
Hol a képzet regéket sző.
Álmadozva szebb csatákról
Együtt nyugszik férj és a nő.

Forrás: Remény. Szépirodalmi és művészeti folyóirat. Kiadja és szerkeszti Vahot Imre. I. kötet. Eisenfels és Emigh Könyvnyomdája Pest, 1851.