Arcom szétfolyt a sötétben:
kidöntött fa ága vagyok:
ez az egyetlen emlékem.
Ne vesszen semmi se kárba:
melegszem a nyárestében
hosszú téli éjszakákra.
Hitem már az égen ragyog:
abból éltem mostanáig
S abból lettek a csillagok.
Forrás: Magyar írás – Kazinczy kiadás III. évf. 4. sz. 1934.
április
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése