Mély
távlatú szlovenszkói körképe, a „Csillag
a homlokán” két hatalmas regénykötete után merész és szokatlan vállalkozásnak
tűnik, hogy az írónő novelláskötettel lép a porondra. Kettős tehertétel ez a
könyv: a novella ma elhanyagolt műfaj és ha nőíró nyúl hozzá, sanda gyanakvás
ébred az olvasóban, nem szokványos asszonyi próbálkozás-e, játék a szavakkal,
mondanivaló híján. Szenes Piroskának
van mondanivalója. Művészi alakító ereje pedig nem hagy kétséget: forró,
villamossággal telített légkörben ziháló alakjainak halálos biztonsággal a novella keretében kell születniök és
kanyarodniok végzetük felé, a villámok cikázásának szemfájdító erejével,
sebességével és döbbenetével. A novellák szereplői egy közösségbe tartoznak:
ködös titkok küszöbéről indulnak el és sötét, rémületes monomániás
következetességgel robognak a célba. Sorsuk meg van pecsételve: téboly,
öngyilkosság, bitó, halál.
Jedviga
kisasszony, a kastély gazdag leánya sáros csizmák, bakancsrúgások, árulás és
önfeláldozások után a bitófa árnyékából megmentett szerelmét ökölcsapások és
forró csókok közt találja meg.
A
szenvedélyek mindent elsöpörnek, az ösztönök ősi, vad erejükben tombolnak.
Nincsenek csöndes, nőies megalkuvások, konok és dühös lázadás mindenütt. Az
asszonyi lélek új, ismeretlen vidékei tárulnak fel előttünk rideg és gyilkos
valóságukban. Vérbeli író művészi alakító ereje formálja életté ezeket a
grand-guignol-szerű borzalmakat.
Az
egymás mellé fűzött novellák sorából igényesebben ütközik ki a „Szerelmi történet”. Igazi asszonysors.
Szenes Piroska novelláskötetét:
vállalhatja írója és értékei közé sorolhatja Szlovenszkó irodalma.
Forrás: Magyar írás – Kazinczy kiadás III. évf. 4. sz. 1934.
április
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése