2017. febr. 10.

Enyedi: Olt partján (1848. april 28.)



A Duna s Tisza környékén
Süt a nap a magyar egén
S zeng a hálaadó ének
A magyarok istenének.

Miért a magyar hon küzdött
S miért sokat üldözték őt,
S miért sok magyar szenvedett,
Két, három nap alatt meglett.

Van alkotmányos szabadság,
Törvény előtt egyformaság,
Szabad sajtó, szabad polgár,
Mi kell még a magyarnak már?

Egy szív, lélek, egy akarat
Boldogságot csak így arat;
Így lesz a magyar hazája
Szabad népek laktanyája.

Kis Erdélyünk hol vagyon még?
Felette mily borult az ég!
Oh! de egy jóltevő sugár
Ide is átvilágot már –

A Szamos s Maros partjára,
S felszólít a nagy munkára,
Hogy egy szívvel s egy lélekkel
Az alkalmat használjuk fel.

Hogy is lehet kis Erdélynek
 Ellentállni a veszélynek?
Ha elmarad testvérétől,
Búsút vehet az élettől.

Hajh! a Szamos s Maros partján
Az hangzik a magyar ajkán:
Egyesüljünk testvérünkkel,
Mi az övé nekünk is kell!

Mindenütt kis Erdélyünkben
Egy akarat él a népben,
Minden várja, hogy azonnal
Egyesüljünk Magyarhonnal.

Hát csak az Oltnak melléke
Legyen e hon sepredéke?
Hát csak mi hagyjuk el a tért
S irtsuk ki a magyar érzést?

Nem! Oltparti magyar ember,
Ha csak egy csepp magyar vér ver
Benned, lelkesedjél fel és
Mondjad: legyen egyesülés!

Vesd meg, utáld azt a gyávát
Ki nem szereti hazáját,
Vesd meg, mert nem méltó arra,
Hogy csak nézzen is magyarra!

S itt az Oltparti vidékbe
Önts lelkesülést a népbe;
Hogy minden csak azt hangozza:
„Egy legyen a magyar haza!”

Forrás: A szabadság lantja 1873 –Költemények az 1848-49-ki függetlenségi harcz idejéből – Kolozsvár 1873.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése