Enyedi: Olt partján (1848. april 28.)

A Duna s Tisza környékén

Süt a nap a magyar egén

S zeng a hálaadó ének

A magyarok istenének.

Miért a magyar hon küzdött

S miért sokat üldözték őt,

S miért sok magyar szenvedett,

Két, három nap alatt meglett.

Van alkotmányos szabadság,

Törvény előtt egyformaság,

Szabad sajtó, szabad polgár,

Mi kell még a magyarnak már?

Egy szív, lélek, egy akarat

Boldogságot csak így arat;

Így lesz a magyar hazája

Szabad népek laktanyája.

Kis Erdélyünk hol vagyon még?

Felette mily borult az ég!

Oh! de egy jóltevő sugár

Ide is átvilágot már –

A Szamos s Maros partjára,

S felszólít a nagy munkára,

Hogy egy szívvel s egy lélekkel

Az alkalmat használjuk fel.

Hogy is lehet kis Erdélynek

 Ellentállni a veszélynek?

Ha elmarad testvérétől,

Búsút vehet az élettől.

Hajh! a Szamos s Maros partján

Az hangzik a magyar ajkán:

Egyesüljünk testvérünkkel,

Mi az övé nekünk is kell!

Mindenütt kis Erdélyünkben

Egy akarat él a népben,

Minden várja, hogy azonnal

Egyesüljünk Magyarhonnal.

Hát csak az Oltnak melléke

Legyen e hon sepredéke?

Hát csak mi hagyjuk el a tért

S irtsuk ki a magyar érzést?

Nem! Oltparti magyar ember,

Ha csak egy csepp magyar vér ver

Benned, lelkesedjél fel és

Mondjad: legyen egyesülés!

Vesd meg, utáld azt a gyávát

Ki nem szereti hazáját,

Vesd meg, mert nem méltó arra,

Hogy csak nézzen is magyarra!

S itt az Oltparti vidékbe

Önts lelkesülést a népbe;

Hogy minden csak azt hangozza:

„Egy legyen a magyar haza!”

Forrás: A szabadság lantja 1873 –Költemények az 1848-49-ki függetlenségi harcz idejéből – Kolozsvár 1873.