Ha elmegyek, tavasz legyen,
Dús ébredés völgyön-hegyen…
Csupa ősz volt az életem,
Mégis a tavasz szeretem.
Ha elmegyek, ne sírjatok,
Kacagjatok, kacagjatok…
Csupa könny volt az életem,
Mégis a kacajt szeretem.
Ha elmegyek, feledjetek,
Ne tudjátok a nevemet,
Ne gondoljon rám senkisem –
Jobb lesz nekem már odalenn.
Tudom ősz lesz, ha elmegyek,
S hullni fognak a levelek,
Bárhogy kérem, úgyis érzem:
Sírni fognak az emberek.
Forrás: Napkelet 6. évf. 22. sz. (1928. november 15.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése