Sír-rí szegény Andris gyerek,
Arczán a köny csakugy pereg ...
’Édes anyám merre vesztél?
Kis fiad már rég keresgél?’
És a kertet gyönge lába
A garádig összejárja;
Megkérdezi a virágot,
Édes anyja nem-e járt ott?
Sír-rí szgény Andris gyerek,
A kit keres nem lelte meg;
S kiül búsan az utczára,
Az utczának a porába.
„Gyere Andris, gyere velünk,
Játszani a rétre megyünk.”
Nem mehetek: anyám várom,
Tán még ot van a vásáron.”
Sír-rí szegény Andris gyerek,
A kit ugy vár nem jöve meg, ...
Piczi szája egyre kérdi:
’Mikor fogsz már hazatérni?!’
Apja szeme könybe lábad ...
”Gyermekem, ne várd anyádat;
Nem jön vissza már többet ő, –
Fogva tartja a temető ...”
Hullanak a falevelek,
Andris könnye már nem pereg;
Édes anyját föltalálta, –
Mennyországba ment utána.
Nagyon szép vers!
VálaszTörlés