2013. okt. 23.

Maros Bódog: „Tánczképek” (1901.)




Gulácsi Lajos (1882-1932): Menüett

Versailles. – Száz meg száz gyertyaláng sugara törik meg a nagyúri terem aranyos fali cikornyáin, finom vésetű tükrök lapjain, csillárok apró kristálydíszén. – A levegő buja illatokkal tele.

Széles, suhogó selyemrokolyában, kacéran kivágott csipkederékban lejtenek a szép, bűnös asszonyok, csupaszképű, álnokszívű férfiak karján, kik atlasz bugyogóban, rizsporos parókával maguk is oly nőiesen elpuhultak, mint a nagy „Napkirály” gyönge utódjának egész asszonyudvara.

Vékony hegedűszó surran át a légen, egy föllebbenő fuvolafutam követi, és a párok rendben állnak.

Menüettnek mondták ők a csapodárságnak kifinomult érzékiségének ezt a táncát.

Bók és kézfogás: kézfogás és mosolygó tekintet; három körlépés, ujjak érintése a szemjáték kíséreteképpen; jobbra lépés – s a tekintet azt kérdi: „remélhetek?” balra bók, s egy mosoly ráfeleli: „szívesen.” – Fordulat két kézzel: „értjük egymást.” Összefűzött karok: „enyém – tiéd.”

- - - Egy végső hegedűhang száll a magasba, egy fuvola trillája röppen föl. Vége az udvarlás táncának. Kimennek a mellékterembe, innen tovább a kert lugasaiba - - -

Pillanaté a jelen - - - a jövő meg: guillotine. A napkirály utódjáé meg egész elpuhult udvaráé.

*

Keringő

keringo 1882A keringő őshazájában, Bécsben, előkelő bálon voltam; többet néztem, mint táncoltam, mert – sajna – nem vagyok olyan ideális táncos, aki csak a tánc, az ütemes mozgás kedvéért pörgeti végig a termek összes hölgyeit. Megvallom, engem nem vonz a tánc, ha csak nem kerülhetek össze olyan hölggyel, aki betölti a tánchoz fűzött kívánságomat: könnyedséget, s az érzékiségnek azon, úgyszólván esztétikai fokát, mely nélkül a tánc nem egyéb – puszta pörgetésnél.

Megálltam hát egy magasabb lépcsőfokon, honnan végignézhettem a fejek, vállak, lenge szövetek, fehér ingmellek bódító sürgésén. – Többet ért nekem e képnek élvezése, mintha egy ünnepélyesen feszes bakfist kellett volna szép szóval tartani, s végigkormányozni hármaslépésben a könyökök fenyegető sokaságán.

Középen álltak a „napraforgók”. Ezt a nevet a báltermek ácsorgó frakkhőseinek adom, kiknek lába a parkettben gyökerezik, fejük meg arra fordul, ahonnan a női szépség napja süt. Körülöttük a megnyitó keringőre sorakoztak az előkelő táncospárok. - Fölhangzottak Strauss szívvidító zenéjének ütemei. – És lassan, lüktetve, mint mikor szellő fut át a nyugodt víztükrön, megindult a hullámzás... úgy éreztem, mintha az Élet nagy mozgásából látnék egy gyönyörű darabot. – Előttem forogtak végig a fiatalok – nem a fiatalság, ifjúság maga, egy nagy szimbólum gyanánt. Nem láttam egyes embert, csak mozgást, lejtést, szépséget. Szerettem volna fölkiáltani: íme egy világos, gyönyörű pillanat az élet szürke, borús képei után! Csak midőn elfoszlott előttem az elragadtatás köde, midőn bensőm egyensúlya visszatért, akkor tudta megkülönböztetni fürkésző szemem az egyént a sokaságtól. Akkor olvashattam le az arcokról, alakokról, mily módon adják át lényüket a tánc élvezetének.

S bizony volt ott megkülönböztetni való elég. – Az a kifent pár amott – csupán körbe sétál, nem táncol amoly üres, léha módra, mint ahogy az utcán szokás futólag udvarolni. – Karjukkal össze vannak fűzve, de lelkük nagyon távol van egymástól. Másik pár! A lány szeme végigtévelyg a sokaságon, mintha elveszett ideált keresne, s a férfi hiába igyekszik szép szóval, „egy kis figyelemért” esedezni. Megint mások – gépiesen forognak, mert hát csak végig kell táncolni a farsangot! A leány jobban ügyel fölcsavart hajfonatára, hogy le ne essék, mint az ütemre. – Itt meg egy „jövendőbeli” végzi kötelességét, s úgy látszik azon tűnődik, hogy jobb feleség lesz-e párjából, mint keringő táncosnő?!

De most! Itt az igazi. – Hajlik a karcsú lenge derék, a finom, hosszú kar élő koszorúként fekszik a férfi vállán, a kipirult fej ütemben ing jobbra-balra, a szem félig lecsukva rejti el a lélek izgalmát, - az ajkak mintha fojtott örömkiáltástól akarnának megnyílni, s a lábak visszhangozzák, igen, mozgásban visszhangozzák azt, amit a zene hangokban fejez ki! S a férfi – nem szól – nem néz, csak táncol, de fogadnék, hogy minden porcikájával érzi a táncot. – Milyen szép ez! És ez az egy pár (tán még kettő-három a sokaságban) föltárja előttem a keringő egész tartalmát: lüktető élet, bódító dallam, s az érzékek hullámzása, föléledése, - mint mikor szellő fut át a nyugodt víztükrön - - -

*



Csárdás

szerelmes csardas jozsa juditEz meg orgiája a kedvnek! Ismerjük ugye! S ki nem érezte volna a tombolás, az izzó zene közepette, hogy meg akar benne szakadni az a kötelék, mellyel a társadalmi konvenció leköti szabad érzelmeinket! Ki nem gondolta volna az őrjítő, csapongó muzsikálás hatása alatt – ha csak egy futó másodpercig is – „most el tudnálak emészteni a szerelem legvadabb tüzében!” elégülést szerezhetnek a visszatartott lelki vágyaknak! A férfi durvává lesz a tánc eme paroxismusában, a nő pedig élvezi azt, amit a világ megtagad tőle: a testi-lelki szabadságot. – De mit szól hozzá a vér? Bizony nem az utolsó szót! Mert a csárdás – hiába mégiscsak - - tánc.

*


Henri de Toulouse-Lautrec: Danse excentrique 

Danse excentrique

Termőföldje a nagyvárosi élet viruló szemétdombja, az orfeumi deszka.

Ezer szempár szegződik a csipkegomolyagban lubickoló lábikrákra, a táncnak nevezett érzéki tüntetésre. Babilonban vallásnak nevezték, amit manapság kicsapongás-nak mondanak. De a régiek jobban eltalálták a kifejezést! Ha elnézem, milyen mohósággal lesi a tömeg azt a kacér, csiklandó, izgatásra szánt táncot, megerősödik bennem a hit, hogy mégiscsak inkább vallás, odaadás a kellő neve a tömegek ezen érzelmének. Mert ott fönn – az az ő oltáruk, amelyen az asszony a bálvány. Ezrek végzik itt áhítatottságukat.

És ezen áhítat legalább őszinte. Mert, valljuk meg, ahol az érzékek parancsolnak, ott szívesen tartjuk be a törvényt.

- - - Fenn az „excentrique” cigánykereket hány. Dörgő tapsvihar. – A száraz arisztokrata együtt „brávózik” az otromba mészároslegénnyel. Csodálatos egyetértést. – Mit nekünk „társadalmi reform!” Éljen a „danse excentrique!”


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése