Odüsszeia

Terjedelme: 12 100 hexameter.

Tagolása: 24 ének

Nyelve: ión dialektus.

Mivel ennek az eposznak a szerkezete bonyolultabb, ezért talán nem árt a szerkezetét áttekinteni.

I-IV. Ének – Télemakhia (jelen).

V-VIII. Ének – Odüsszeusz eljut a phaiakok földjére (jelen).

IX-XII. Ének – Odüsszeusz elmeséli kalandjait (múlt).

XIII-XXIII. Ének – Odüsszeusz Ithakában (jelen).

XXIV. Ének – Békekötés (jelen).

A mű története 40 nap alatt játszódik.

Az Odüsszeia tartalma

I. ÉNEK

Az istenek gyűlésén Athéné javasolja, hogy Odüsszeusz térjen haza. Ezzel az istenek egyetértenek. Odüsszeusz ellensége, Poszeidón nincs jele. Két hírnök indul útnak, Hermész Ogügié szigetére, Kalüpszó nimfához, nála van Odüsszeusz, és elmondja a nimfának az istenek döntését.

Eközben Athéné Ithakába, Odüsszeusz otthonába megy, ahol Mentész alakjában azt tanácsolja Télemakhosznak, Odüsszeusz fiának, hogy ne tűrje a kérők viselkedését. Menjen el Püloszba Nesztorhoz és Menelaoszhoz Spártába, és érdeklődjön apja felől.

II. ÉNEK

Télemakhosz összehívja Ithaka népét, és Athéné segítségével ékesszóló beszédet mond. Arra kéri a kérőket, hogy ne pusztítsák többé a király vagyonát, hiszen elég baj népének, hogy odaveszett.

Antinoosz, az egyik kérő válaszol, aki Pénelopét, Odüsszeusz feleségét okolja hosszúra nyúlt vendégeskedésükért. Hiszen az asszony már négy éve nem tud dönteni a kérők közül. Először hitegette őket, hogy csak akkor választhat közülük, ha elkészül Láertész szemfödőjével. De kiderült turpissága, amit nappal szőtt, éjjel lefejtette.

Télemakhosz nem törődve a kérők gúnyolódásával, az éj leple alatt útnak indul. Athéné istennő Mentész, majd Mentór alakjában mindenben segíti az ifjút.

III. ÉNEK

Télemakhosz megérkezik Püloszba, Nesztorhoz. Nesztor elmondja Télemakhosznak, amit tud az apjáról.

Odüsszeusz és Menelaosz együtt indultak el, de Tendosznál elváltak útjaik, az apja visszatért Trójába az áldozatot bemutató Agamemnónhoz, Menelaoszra pedig majd nyolc évig tartó vándorlás várt. Azt javasolja Télemakhosznak, hogy keresse fel Menelaoszt, és tőle tudakozódjon az apja felől.

Az éjszakát, elfogadva Nesztor meghívását, házában töltik, Athéné az éjszaka alatt madár alakjában távozik.

Reggel Télemakhosz, Nesztor fiával, Peiszisztratosszal Spártába indul.

IV. ÉNEK

Télemakhosz Spártában megtudja a számára legfontosabbat, hogy apja Ögügié szigetén Kalüpszó nimfánál van. Ezenkívül történeteket mesélnek neki apja hősiességéről, s arról, hogy eszével és furfangosságával hogyan mentette meg a görög sereget.

Eközben Ithakában a kérők észrevették Télemakhosz távozását, s azt tervezik, hogy megakadályozzák visszatérését, csapdás állítanak.

V. ÉNEK

Az istenek gyűlésén ismét szóba kerül Odüsszeusz sorsa. Hermész újra felkeresi Kalüpszót, aki kelletlenül bár, de engedelmeskedik az isteni parancsnak. Ő viszi a hazatérés hírét a parton a honvágytól síró Odüsszeusznak. Odüsszeusz a nimfa tanácsaival ellátva kezd hozzá a tutajépítéshez, majd elhagyja a szigetet.

Tizenhét napig nyugodtan hajózik, ám ekkorra visszatér birodalmába Poszeidón, és éktelen haragra gerjed, amikor meglátja, hogy az istenek haza akarják segíteni legfőbb ellenségét. Pusztító vihart zúdít rá az isten, a tutaj összetörik. Két napig hánykolódik a vízen, mire partot ér, ahol már csak annyi ereje van, hogy két fa között elrejtőzzön. Athéné álmot bocsát a szemére.

VI. ÉNEK

Megismerjük a phaiakok történetét, ez az a nép, melynek partján fekszik a „sokattűrt” hős. Athéné közreműködésével a királylány felfedezi a parton fekvő férfit.

Felöltöztetik, és Athéné különleges szépségűvé teszi, így Nauszikaá rögtön beleszeret, és meghívja vendégségbe apja palotájába.

VII. ÉNEK

Athéné ködbe burkolja Odüsszeuszt, hogy ne akadályozza senki a palotába jutását.

Láthatatlanul lép be a trónterembe, ahol egyenesen a királynő, Árété elé járul és a lábához borul. Alkinoosz, a király a vendéglátás szabályai szerint fogadja, majd meghívja lakomájukra. Alkinoosz bámulja Odüsszeuszt, és felajánlja neki lánya kezét, anélkül, hogy a hős felfedné kilétét.

VIII. ÉNEK

Lakomán vesznek részt a phaiak előkelők, ahol versenyeket is rendeznek. Odüsszeusz nem akar részt venni a viadalom, de mikor egy ifjú kigúnyolja, mindenkinél messzebbre hajítja dárdáját, s most már minden versenyszámban elindulna.

Démodénész, az énekes, a trójai háborúról mesél, amelyet Odüsszeusz könnyezve hallgat. Amikor az énekes a trójai faló történetét mondja el, Alkinoosz, a király nyíltan felteszi neki a kérdést: ki ő?

IX. ÉNEK

Miután Odüsszeusz megdicséri az énekest, felfedi a kilétét. És elkezdi mesélni, hogy a trójai háború befejeztével milyen kalandokat élt át vándorútján, és hogy vesztette el társait.

1. kalandja: a küklopsz-történet.

Megvakítja Polüphémoszt, Poszeidón fiát, aki bosszúból azt kéri apjától, csak fáradságos megpróbáltatások után engedje hazajutni a görög harcost.

X. ÉNEK

2. kaland: Aiolosz szigete.

A társak kapzsisága miatt keveredik bajba Odüsszeusz.

3. kaland: Laisztrügonók szigete.

A társak lemészárlása.

4. kaland: Aiaé szigete, Kirké nimfa lakóhelye, akinél egy évig maradnak. Kirké útrakelésük előtt elmondja Odüsszeusznak, hogy mielőtt hazatérne, még az Alvilágba is kell látogatniuk.

XI. ÉNEK

5. kaland: Neküia – Alvilágjárás.

Az alvilágban először Elpenórral, a Kirkénél meghalt társával találkozik Odüsszeusz, aki arra kéri, adják meg testének a végtisztességet, majd anyjával él Teiresziásszal, a vak jóssal, aki megmagyarázza neki a múltat, és felvillantja előtte a jövőt.

XII. ÉNEK

Alvilágjárás után a hősök újra Kirkéhez térnek vissza.

6. kaland: Szirének (Odüsszeusz kíváncsisága).

7. kaland: Szkülla, az emberevő szörny hat társát ragadja el.

8. kaland: társai mohósága újabb kalandba sodorja őket.

XIII. ÉNEK

Odüsszeuszt a phaiakok kincsekkel megrakodva viszik vissza Ithakába. Kirakják a kincsekkel a partra, ahol ah ős rögtön elalszik. Amikor felébred, nem ismeri fel Ithaka tájait, és bizalmatlan Athénével szemben is. Athéné elmondja, hogy hazaért, és elmeséli, mire számíthat otthonában, majd figyelmezteti, hogy legyen nagyon óvatos. Athéné elrejti a phaiakoktól kapott kincseket, és koldussá változtatja a vándort, hogy ne ismerjék fel. Azt tanácsolja a trójai hősnek, hogy hűséges kondásánál várja meg, míg ő fiát hazahívja Spártából.

XIV. ÉNEK

Odüsszeusz meglátogatja kondását, Eumaioszt. A hűséges kondás, miután megmenti Odüsszeuszt a rátámadó kutyáktól, asztalához ülteti, és bőkezűen vendégül látja. Odüsszeusz egy rendezett gazdaságot talál otthonában. A kondás természetesen nem ismeri fel gazdáját, és elkeseredetten panaszkodik, hogy a kérők pusztítják Odüsszeusz vagyonát. Elkeseredett hangon szól a királyról, nem érti a hosszúra nyúlt távollét okát, meggyőződése, hogy Ithaka királya már halott. Odüsszeusz vigasztalni próbálja, és megjósolja neki a visszatérő király bosszúját, de Eumaiosz már nem hisz neki. A kondás kérdésére, hogy ki is ő, Odüsszeusz egy újabb történettel válaszol. Eumaiosz, bár nem hiszi a koldus különös meséjét, éjszakára is vendégül látja, sőt még ruháját is ráteríti a hideg ellen.

XV. ÉNEK

Athéné felkelti álmában Télemakhoszt, figyelmezteti, hogy haza kell térnie. Ellátja jó tanácsokkal is; kerülő úton menjen, és először a kondás házába térjen be, anyját csak hírnök útján értesítse hazatértéről. Meneláosz és Helené illő búcsút vesznek az ifjútól, és ajándékokkal bocsátják útra, ahova Nesztor fia is elkíséri.

Eközben Odüsszeusz újabb próbának veti alá a kondást, hogy valóban megbízhat-e benne. Miután megbizonyosodik a pásztor hűségéről, arra kéri, hogy mesélje el, mi történt a szüleivel. Télemakhosz hazaérkezik, társait előre küldi a palotába, miközben ő Eumaiosz házába siet.

XVI. ÉNEK

A kondás boldogan fogadja a hazaérkező ifjút. Télemakhosz is rögtön anyja felől tudakozódik a kondástól. Bemutatja egymásnak az ifjút és a koldust, és elmondja ifjú királyának, mit tud vendégéről. Athéné utasítására Odüsszeusz felfedi kilétét a fia előtt, és sikerül eloszlatnia fia kétségeit. Beszámolnak egymásnak a legfontosabb eseményekről. Odüsszeusz megtudja, hogy 108 kérő van a palotában, s rajtuk kívül még ott van két szolga és Medón, a dalnok is. A hős harcost csak az vigasztalja, hogy Athéné és Zeusz őket segíti. A király kitanítja a fiát, hogyan óvja meg életét a kérőktől, és szerezze meg fegyverüket. A kérők is értesülnek arról, hogy Télemakhosz visszatért Ithakába, dühösek, hogy nem sikerült a tervük, s még mindig életben van. Elhatározzák, hogy most megölik, legfőbb hangadójuk Antinoosz.

Estére Odüsszeusz visszatér a kondás kunyhójába, újra koldus képében.

XVII. ÉNEK

Télemakhosz elindul a palotába, de előtte még megkéri a kondást, hogy vigye el a koldust a városba. Télemakhosz a palotában találkozik a dajkájával és az anyjával. Pénelopé próbálja faggatni a fiát, hogy mi történt vele az úton, de ő csak a kérőknek rendezett lakomával akar foglalkozni. Télemakhosz a barátai között mondja el, hogy mit tudott meg Menelaosztól, hogy apját utoljára Kalüpszó nimfa fogságában látták. Miközben a kérők a palotában szórakoznak, Odüsszeusz is oda igyekszik a kondással. Útközben egy durva kecskepásztor rátámad a leleményes hősre, sőt még bele is rúg. Mikor Odüsszeusz megérkezik a palotába, kutyája, Argosz felismeri, de az izgalomba belepusztul. Miután Odüsszeusz megérkezik a palotába, élelmet kér a kérőktől. Antinoosz az egyetlen, aki nem ad neki, kigúnyolja, sőt csontot vág hozzá. Ezen már a többi kérő is mélységesen felháborodik, hisz ez durva sértés, a koldus egy álruhás isten is lehet. Pénelopé elhívja magához a koldust. Odüsszeusz a kondással üzen, hogy majd a lakoma végeztével, a tűznél keresi fel őt.

XVIII. ÉNEK

A lakomán részt vesz  még egy koldus, Írosz, akivel Odüsszeusz megküzd. Antinoosz ugyanis azt találta ki, amelyik koldus győz, az részt vehet a lakomán. Aphrodité újra segíti a csavaros eszű hőst. Odüsszeusz legyőzi Íroszt, kivonszolja a palota elé, ahol a kérők elismerik győzelmét. Odüsszeusz megbékélne a kérőkkel, és bántatlanul hazaküldené őket, de szavait senki se veszi komolyan. Közben megjelenik Pénelopé, akit az istennő megszépített álmában, és a kérők meglepve nézik, s egyikük, Eurümakhosz udvarolni kezd neki. Miközben a kérők részegen mulatnak, az egyik szolgálólány sértegetni kezdi Odüsszeuszt. Az egyik kérő, Eurümakhosz, aki a szolgálólány, Melanthó szeretője, egy zsámollyal akarja megdobni a koldust, ő azonban elhajol, így a zsámoly Amphinomoszt, a bortöltögetőt találja el.

XIX. ÉNEK

Odüsszeusz utasítására fia elrejti a kérők fegyverét, hogy a szükséges időben védtelenek legyenek. A hazatért vándor pedig ígéretéhez híven felkeresi Pénelopé a tűz mellett, és elbeszélgetnek. Pénelopé elmeséli a koldusnak, hogy sikerült kijátszania a kérőket, de gonosz szolgálói lebuktatták, így már nem halogathatja tovább a férjhez menést. Pénelopé azon kérdésére, hogy ki ő, a krétai Aithónnak mondja magát, aki vendégül látta a Trójába tartó királyt. A koldus azzal vigasztalja az asszonyt, hogy férje még ebben az évben hazatér. Pénelopé szeretné megvendégelni a koldust, de ő csak a lábmosást fogadja el, azt is csak akkor, ha a dajka végzi el. A dajka elmondja Odüsszeusz névadásának történetét; Pénelopé atyja adta ezt a nevet neki. Odüsszeusz, vagyis aki ellen megharagudnak. A dajka elmeséli, hogy Odüsszeusz egyszer egy vadkanvadászaton megsérül t a lábán. A lábmosás közben a dajka felismeri a sebről Odüsszeuszt. Athéné megakadályozza, hogy Pénelopé is felismerje Odüsszeuszt, a hős pedig azt, hogy a dajka öröme ne árulja el.

A lábmosás után újra a tűz mellé ül a vándor, ekkor Pénelopé elmondja neki álmát, amit Odüsszeusz megfejt. Pénelopét azonban a reménykeltő álomfejtés sem nyugtatja meg, ezért másnapra meghirdeti a kérőknek a nyíllövő versenyt.

Annak lesz a felesége, aki fel tudja ajzani Odüsszeusz íját, és a nyílvesszőt át tudja lőni tizenkét fejsze fokán.

XX. ÉNEK

Odüsszeusz, ahogy látja a vég nélküli mulatozást a palotájában, egyre haragosabb lesz. Athéné megnyugtatja, hogy az ő segítségére mindig számíthat, de Odüsszeusz Zeusztól is megerősítő csodajeleket kér, hogy biztos legyen bene, eljött a bosszú ideje. A kérők készülnek az újabb lakomára. Miközben mulatoznak, akad, aki Télemakhosz megölését javasolja. Télemakhosz meghívja a koldust is, akit a kérők durván sértegetnek, sőt bántalmaznak. Az egyik kérő újra felveti Pénelopé férjhezmenetelét. Télemakhosz válasza után Athéné a kérőket abbahagyhatatlan nevetésre kényszeríti. Ez a végeérhetetlen nevetés már előre vetíti a szörnyű véget, ezt Theoklümenosz, a jós is megerősíti, a kérők azonban nem törődnek a figyelmeztető szavakkal. A jós távozása után sem hagynak fel a kérők Télemakhosz kigúnyolásával, sőt megfenyegetik, hogy koldus barátjával együtt eladják rabszolgának.

XXI. ÉNEK

Pénelopé megrendezi az Athéné istennő által sugallt íjversenyt. Odüsszeusz egykoron kapott egy íjat Iphiosztól: aki ezt az íjat fel tudja ajzani, és a nyílvesszőt át tudja tizenkét fejsze fokán lőni, azé lesz Pénelopé keze. A kérők fennhangon azt mondják, ez lehetetlen feladat, de titokban mindegyik a saját sikerében bízik. Télemakhosz megpróbálja, háromszor sikertelenül, negyedszer talán végre tudná hajtani a feladatot, de ekkor épp a koldus intésére átadja a feladat teljesítésének lehetőségét a kérőknek. Odüsszeusz ekkor két régi szolgájának, a kondásnak és a csordásnak megmutatja régi sebhelyét, így felfedi előttük kilétét. Elmondja nekik bosszútervét, é a szolgák mindenben segítik visszatért királyukat, és együtt sietnek vissza a kérő közé.

Egyetlen kérőnek sem sikerült a feladat végrehajtása. Odüsszeusz azt kéri, hadd tehessen ő is egy próbát, a kérők azonban kigúnyolják. Pénelopé próbálja megnyugtatni őket: ha sikerülne is, egy koldusnak akkor sem lenne a felesége. A kérőket azonban nem nyugtatják meg az asszony szavai, féltik a hírnevüket, hogy mi lenne, ha kitudódna, hogy egy koldus legyőzte őket. Odüsszeusz nagy nehezen hozzájut a fegyverhez, felajzza, mialatt segítői bezárják a teremajtót, hogy a kérők ne menekülhessenek el. A sikeres próbatétel után Odüsszeusz Télemakhosszal együtt elkezdik a kérők elleni harcot.

XXII. ÉNEK

Odüsszeusz elsőként a legmegátalkodottabb kérőt, Antinooszt öli meg. A kérőkön rettenetes félelem lesz úrrá, amikor Odüsszeusz felfedi előttük kilétét. Arra kérik, elégedjen meg Antinoosz megölésével, s a többieket engedje szabadon. Odüsszeuszt azonban nem lehet visszatartani. Télemakhosszal és két társával szállnak szembe a fegyvereiktől megfosztott kérőkkel. A fegyvereket azonban fia nem zárta el, így egy áruló pásztor, Melantheusz fegyvert visz a kérőknek. Athéné Mentor alakjában segít Odüsszeuszéknak, hogy győzni tudjanak a túlerőben lévő kérők ellen. Télemakhosz könnyebben megsebesül, de így is sikerül győzniük. Odüsszeusz fia kérésére megkegyelmez Phémiosznak és Medónnak. Eurükleia, a dajka megnevezi azokat a szolgálókat, akik elárulták Pénelopét, vagy a kérőkkel szerelmi kapcsolatuk volt. A dajka tizenkét leányt nevez meg, akiket Télemakhosz felakasztat. Melantheuszt, az árulót, aki segített a kérőknek, megcsonkítják. A dajka elindul Pénelopéhoz, hogy elmondja, mi történt.

XXIII. ÉNEK

Pénelopé semmit nem tud arról, mi történt, így amikor a dajka elmondja neki, hogy hős férje hazatért, és leszámolt a kérőkkel, el sem akarja hinni. Azt hiszi, az istenek elvették a dajka eszét. Isteni beavatkozásnak véli a kérők megölését, a régi sebhelynek sem tud hinni. Csak akkor fogadja el, hogy Odüsszeusz hazatért, amikor egy olyan kérdésre tud válaszolni, amit csak a férje ismerhet. Mikor bebizonyosodik, hogy valóban a férje tért haza, Pénelopé sírva borul a keblére. Athéné hosszúra nyújtja az éjszakát, hogy a szerelmesek nyugodtan együtt lehessenek. Odüsszeusz elmeséli összes kalandját Pénelopénak. Reggel a trójai hős újra útnak indul, apját, Laertészt akarja meglátogatni, feleségének pedig megparancsolja, hogy zárkózzon be, nehogy a kérők rokonai bosszút álljanak rajta.

XXIV. ÉNEK

A holt kérők lelkét Hermész vezeti az Alvilágba, a holtak közé. Itt Akhilleusz, Agamemnón, az Iliász halott hősei a kérőktől tudják meg, mi történt Ithakában. Eközben Odüsszeusz megérkezik apjához, Laertészhez. Először azt mondja, ő öt éve látta vendégül Odüsszeuszt. Laertész amikor ezt meghallja, kétségbeesett zokogásban tör ki, s végleg elveszettnek hiszi fiát. Odüsszeusz csak ekkor fedi fel magát apja előtt. S hogy szavainak nyomatékot adjon, nemcsak régi sebhelyét mutatja meg, de felsorolja azokat a fákat is, amelyeket egykor apja neki ígért. Laertész boldog, hogy fia hazatért, csak a kérők bosszújától tart. A boldogságot csak a kérők bosszújától való félelem árnyékolja be. A rokonokhoz már eljutott a kérők halálhíre, s Ithakában gyülekeznek, hogy bosszút álljanak halálukon, s eltemessék szeretteiket. Nem hallgatnak a dalnok szavaira, aki arra figyelmezteti őket, hogy az isteni akarat teljesedett be. Elhatározzák, hogy megkeresik Odüsszeuszt, és bosszút állnak. Megérkeznek Laertész házához, ahol Odüsszeusz és kis serege fogadja őket, és elkezdődik a harc.

Athéné továbbra is segíti a trójai hőst, megöli a bosszúra buzdító Eupeithészt, míg kis serege a többiekkel veszi fel a küzdelmet. Ám ekkor Athéné újra közbeavatkozik, hogy véget vessen az öldöklésnek. A kérők bosszúra éhes rokonai elrejtik fegyverüket, s megfutamodnak. Odüsszeusz üldözni kezdi őket, de Zeusz egy villámmal figyelmezteti, hogy most már legyen vége az öldöklésnek. Athéné is közbeavatkozik, így a kérők rokonai és Odüsszeusz békét kötnek egymással.

„Oldala mellé állt s így szólt a bagolyszemű Pallasz:

„Ó, Arkeisziadész, legjobbik drága barátom,

most könyörögj a bagolyszemű lányhoz, most az atyához,

s nyúltárnyú gerelyed tüstént csóválva hajítsd el.”

Szólt s kebelébe hatalmas erőt fújt Pallasz Athéné:

ő meg a nagy Zeusz lányához küldötte fohászát,

s nyúltárnyú gerelyét tüstént csóválva vetette,

s Eupeithész ércarcú sisakját érte a dárda.

És a sisak nem fogta föl azt, átverte az érchegy:

döngve zuhant le a földre, csörömpölt rajta a fegyver.

Estek elősoraiknak Odüsszeusz és deli sarja,

s őket kéthegyű dárdával, karddal kaszabolták.

S tán valamennyien elhullnak, s haza nem kerül egy sem,

hogyha Athénié, pajzstartó Zeusz atya lánya,

meg nem szólal ekép és vissza nem inti a népet:

„jó Ithaké-beliek, hagyjátok a háborúságot,

ezt a gonosz viadalt; vér nélkül jöjjön a  döntés.”

Így szólt; és elfogta a sápadt félelem őket.

Megrémültek azok, s kiröpült a kezükből a fegyver,

minden a földre esett, hogy az istennő szava zendült:

s vágyva az élet után, város fele futva futottak.

Rettentőt rikkantva sokattűrt bajnok Odüsszeusz,

meggörbülve csapott le, miként magasanrepülő sas.

Ekkor azonban Zeusz füstös villámmal ütött le

éppen erős-apja – nagy Pllasz eé a mezőre.

S most Odüsszeuszhoz szólt a bagolyszemű Pallasz Athéné:

„Isteni sarj, Láertiadész, leleményes Odüsszeusz,

már ne tovább! szüntesd mérgét a közös viadalnak,

meg ne nehezteljen rád Zeusz, az a messziredörgő”.

Mondta Athéné; s ő így is tett, lelkében örömmel.

És ezután szent békekötést szerzett a hadak közt

Pallasz Athéné, pajzstartó Zeusz atya lánya,

s Mentóréhoz volt az alakja s a hangja hasonló.”

Az Odüsszeia elemzése

Télemakhia

Az eposz első négy éneke egy fiú férfivá válását mutatja be. A hős fia, Télemakhosz otthonában kénytelen végignézni, amint otthonát ingyenélők hada dúlja fel, s ő ezt az egészet szívében keserűséggel, de tétlenül viseli. Télemakhosz mint Odüsszeusz gyermeke szerepel a műben: „dicső Odüsszeusz fia”, „türőlelkű Odüsszeusz gyermeke”, „szeretett fia isteni hős Odüsszeusznak”. Mint a hős gyermeke jelenik meg, pedig a feladat, amit Athéné kijelölt számára, nem gyermeknek való. Hívja össze a népgyűlést, tegyen rendet a palotában, küldje haza a kérőket.

Amikor Athéné emberi alakban először találkozik az ifjúval, egy búskomor fiút talál, aki ül a teremben a kérők között, és arról ábrándozik, hogy apja betoppan a házba, és rendet tesz. Ráadásul a fiú meg van győződve apja haláláról. Reményvesztett és elkeseredett állapotban van, először is ebből kell kimozdítani Télemakhoszt. Ahogy megismerjük Télemakhoszt, nincs sok hasonlóság közte és az apja között. Athéné Mentész alakjában reménykeltő jóslatot mond Télemakhosznak. De ami ennél is fontosabb, a fiú egy idősebb férfinak, egy apja korabeli idegennek kiöntheti szívét, elmondhatja, mi bántja. A fiú számára a legrosszabb ez az állapot, amikor semmi biztosan nem tud. A biztos rossz is jobb lenne, mint ez a bizonytalanság. Akkor meg lehetne gyászolni az elhunyt hős apát, és lehetne folytatni az életet. Fontos Athéné emberi alak választása, hiszen ebben az alakjában lehetőséget ad Télemakhosznak, hogy kiönthesse szívét. Athéné pontos feladatokat ad ah ős fiának. Menjen el előbb Püloszba, majd Spártába, tudja meg, mi történt apjával. Ha apja életben van, várjon még egy évet, de ha már nincs az élők között a trójai hős, akkor gyászolja meg apját, majd ő adja férjhez anyját. Ha pedig a sors úgy hozza, pusztítsa el a kérőket. Télemakhosznak döntenie kell, hajlandó-e felnőni? Lesz-e a tétova gyermekből apjához hasonló király? A felnőtté váláshoz vezető első lépés egy utazás. Elhagyja otthonát, ugyanúgy, mint apja, maga keresi kérdéseire a választ. Egész viselkedése megváltozik, környezete döbbenten nézi ezt az átalakulást.

Télemakhosz apjához hasonlóan útra kelt, de míg Odüsszeusz nem tudta, hogy hova tart, és meddig lesz otthonától távol, addig fiának konkrét, határozott céjai vannak. Télemakhosz előbb Püloszba, majd Spártba megy, de míg Püloszban mindössze két napot tölt, addig Spártában majdnem két hetet. Athéné megy érte, hogy figyelmeztesse, most már ideje hazatérnie. A IV. ének kétszer olyan hosszú, mint a többi ének, ezzel kilóg az eposz szerkezetéből. „Csavaroseszű” Odüsszeusz fiát Püloszba Athéné kíséri el Mentór alakjában, innen tovább pedig Peiszisztratosz, Nesztor fia kíséri, aki végig vele is marad. Az első úton van a legnagyobb szüksége támogatásra, bátorításra. Az önállósodás utolsó állomása a hazatérés Ithakába, hiszen akkor már egyedül van.

Püloszban és Spártában megismerkedik két, egymástól különböző királyi udvarral. Télemakhosz még nem is tudja, ki a vendége, amikor már a legfontosabb hírt közli a fiúval. Olyan rég nem jött haza Odüsszeusz, hogy már azt se tudja, él-e vagy meghalt. Télemakhosz ezek után már fordulhatna, és mehetne is haza, azonban Menelaosz tud még valamit. Odüsszeusz Kalüpszó nimfánál van, nem tud eljönni a nimfa szigetéről, mert erőszakkal ott tartja őt Kalüpszó. Most már a legfontosabbat tudja Télemakhosz, apja életben van. Emlékezzünk vissza a kezdeti tervére, ha apja életben van, egy évet vár. A IV. énekkel befejeződik a Télemakhia. A fiú elindult a férfivá válás felé vezető úton.

A IV. énekben találkozunk először a főszereplővel, Odüsszeusszal. A tulajdonképpeni Odüsszeia az V. énektől a XV. énekig tart. Odüsszeusz a XVI. énekben találkozik először a fiával. Athéné megfiatalodva vezeti Odüsszeuszt Télemakhosz elé. Odüsszeusz egyszerűen mutatkozik be: „Édesapád vagyok én.” Odüsszeusz eddig bárki előtt is fedte fel kilétét, mindig tudta bizonyítani egy régi emlékkel, egy sebhellyel, hogy valóban ő az. Éppen most a fia előtt nincs semmilyen bizonyítéka, hiszen Télemakhosz semmilyen emlékképet nem őriz róla. Odüsszeuszt éppen most hagyja cserben ékesszólása, nem tud semmi meggyőzőt mondani fiának. Télemakhosznak el kell hinnie, hogy ez az isten kinézetű idegen tényleg az apja. És azzal, hogy a fiú találkozik apjával, félbeszakad az az út, melyen Télemakhosz elindult. Hiszen most már hazatért Odüsszeusz, nem kell a fiának a helyébe lépnie, nem kell önálló döntéseket hoznia, elég mindenben alávetnie magát apja akaratának. Most az a feladata, hogy segítsen apjának bosszút állni a kérőkön. A XVII. és XX. ének között Odüsszeusz saját birodalmában van, fiával együtt. Koldusnak álcázva álruhában szembesül azzal, hogy pusztítják a kérők vagyonát. Szerepjáték folyik újra, ami Odüsszeusznak ismerős, hiszen utazásai során gyakran kellett eltitkolnia valódi személyét, de Télemakhosznak ez a szerepjátszás idegen.

Télemakhosznak azért kellett felnőnie, hogy társa legyen apjának, amikor leszámol a kérőkkel. Odüsszeusz bosszútervét mégsem fiával, hanem Athénével beszéli meg. Télemakhosznak csak konkrét feladatot ad, készítse elő a fegyvereket.

Télemakhosz váratlanul jelenti be, hogy ő is részt akar venni az íjversenyen. A kérőknek azzal magyarázza szándékát, hogyha sikerül apja íját felhúznia, talán anyja nem megy el a házból, és nem hagyja el őt. De miért? Hiszen Télemakhosz jól tudja, hogy anyja nem mehet férjhez senkihez, hiszen férje, Odüsszeusz ott ül a teremben. De ha Télemakhosznak sikerül a feladatot végrehajtania, akkor mindenki előtt bebizonyosodik, hogy méltó apjához, a trójai hőshöz. Három próbálkozása sikertelen, negyedszerre talán sikerülne, de ezt éppen apja akadályozza meg. Újra felmerül a kérdés, miért? Hiszen ha sikerülne Télemakhosznak a feladat, a kérők elhagynák Ithakát, anyja a házban maradna, apja elfoglalhatná trónját. Megoldódna a konfliktushelyzet. Igen, de nem a hős, nem a leleményes Odüsszeusz, a főhős oldaná meg.

Apja nem engedi ki kezéből az irányítást, ő lesz az, aki helyreállítja a rendet, és megoldja a konfliktust. Télemakhosz elindult a felnőtté válás útján, felnőtté lehet, amennyiben elfogadja apja döntéseit és akaratát. Mintha egy tábla jelezné a határokat, eddig és ne tovább.

Az istenek szerepe az Odüsszeiában

Az isteneknek kevesebb szerep jut az Odüsszeiában, mint az Iliászban. Az Iliászban az istenek irányítanak, az Odüsszeia világában az emberek sorsát már nem, vagy nem kizárólag az istenek intézik. Az Odüsszeia hőse a felnőtt, cselekvő ember. Az Odüsszeia istenei nagyon emberiek, veszekednek, harcolnak, gyűlölnek és szeretnek. Már nemcsak a harcokba szólnak bele, de a hétköznapi ügyekben is hallatják szavukat.

A cselekvő hős, Odüsszeusz

Odüsszeusz elindul Ithakából a trójai háborúba, majd a háború végeztével hazaindul birodalmába. Hazafelé tartó útja tíz évig tart. Az utazás motívuma nem ismeretlen a görög mitológiában. Az aranygyapjú megszerzéséért szálltak hajóra az argonauták és indultak Argosz nevű hajójukon Khólkiszba. Másik nagy utazás a trójai háború.

Odüsszeusznak kalandok során vezet az útja hazafelé. Odüsszeusz igazi emberi hős. Nem elérhetetlen hérosz, megközelíthetetlen harcos, hanem esendő, kíváncsi ember. Ellenállhatatlan vágy hajtja birodalmába, családjához, feleségéhez, fiához. Hiányzik neki a családja, mégis Kalüpszó nimfánál éveket tölt. Kíváncsisága miatt számos kalandba keveredik, ami megkülönbözteti őt társaitól, s egyben föléjük is emeli, hogy ő ezekből a kalandokból mindig tanul. Figyel, fejlődik, kétszer ugyanazt a hibát nem követi el. Az egyik legérdekesebb kalandja a küklopsznál tett látogatása volt. A küklopsz barlangjában a társak minden mozdíthatót ellopnának. Odüsszeusz megakadályozza ezt, mert ő látni akarja a küklopszot, kíváncsi volt, hogy ad-e ajándékot. Kíváncsiságáért nagy árat kell fizetnie, társai közül többet elveszít, ő maga is csak leleményességének köszönhetik, hogy megmenekül. Homérosz a főhős jellemzésére ötvennél több állandó jelzőt használ. A leggyakoribbak: leleményes, sokattűrt, erőslelkű, tarkaeszű, kínban hányódó, tűrőlelkű vitéz, és hosszan lehetne még a sort folytatni. Ezek az állandó jelzők nemcsak a szereplők jellemzésére szolgálnak, de a hangulatkeltésnek is fontos eszközei.

Az Odüsszeia hőse gondolkodó, a társaiért felelősséggel tartozó, cselekvő ember. Emberi erényekkel és emberi hibákkal és esendőségekkel. Hiszen szereti a feleségét, vágyik utána, mégis enged Kalüpszó és Kirké csábításának. Ha kell, király létére kétkezi munkát is végez, hiszen Kalüpszó nimfa szigetéről saját maga készíti a hajóját, amivel elmegy. A hős tetteivel maga vívja ki a hazatérés jogát. Az eposz középpontjában az emberi individuum áll, egyre nagyobb szerepet kap az ember felelőssége saját tetteiért. A főhős jelemében már a p9olgári erények is megjelennek.

Útja során a kíváncsisága és a honvágya hajtja. Kíváncsisága teszi lehetővé, hogy állandóan újat tanuljon, új ismeretekkel gazdagodjon. Kalandvágya nem ismer határokat. Nem véletlen, hogy Dante fő művében, az Isteni színjátékban újra felbukkan, és akkor újabb, immáron utolsó utazásáról számol be, amelyben életét vesztette.

Forrás: Herman Anna: Kötelező olvasmányok elemzése 1. – Az ókor, a reneszánsz és a barokk irodalmából 39-56. l. – Puedlo Kiadó