A reneszánsz

„Amikor a reneszánsz szó fölcsendül, az elmúlt szépségek álmodója bíbort lát és aranyat. Csengő zajongással teli, szelíd világosságban fürdő ünnepi világot lát. Emberek mozognak kecsesen és méltóságteljesen, és nem törődnek a kor bajaival, nem törődnek az örökkévalóság intésével sem. Érett és telt bőség minden.

A kérdező így szól: magyarázd meg ezt kissé pontosabban is. – És az álmodó dadog. A reneszánsz teljesen és mindenben pozitív, kétségkívül C-dúrban van. – A kérdező mosolyog. Aztán az álmodó arra emlékeztet, amit a reneszánsznak nevezett történelmi jelenség pontosabb meghatározásáról tanult: időbeli tartamáról, hogy milyen jelentős a kultúra fejlődése szempontjából, okairól, természetéről, és félig ellenszegülve ugyan a benne most mégis feltoluló fogalmaknak – elmondja credóját.* (* hitvallását) (A reneszánsz az individualizmus megszületése, a szépségre törekvés felébredése, az életkedv és életigenlés diadalútja; a földi valóságot meghódítja a szerelem, és megújhodik a pogány életöröm, a személyiség tudatossá válik a világhoz való természetes viszonyában.) S miközben ezeket mondja, szíve talán dobogni kezd, mintha önvallomást mondana.”

Juhan Huizinga – A reneszánsz problémája

A reneszánsz a XIV-XVI. századot felölelő kultúrtörténeti korszak neve, egyszersmind a hozzá tartozó korstílus megnevezése is. A reneszánsz mint kultúrtörténeti fogalom először a XIX. században a francia szakirodalomban jelent meg. A reneszánsz kiindulópontja Észak-Itália volt. A középkor végén a pápai és császári hatalom harcolt Itália birtoklásáért. A reneszánsz szó maga újjászületést jelent, az antik művészet és embereszmény újjászületését. A független északi városállamok a XIII. században óriási fejlődésnek indultak, melynek alapja a politikai önállóság mellett a virágzó kereskedelem és a kézműipar volt. Firenze vált a leghamarább városköztársasággá a Medici-család vezetésével. Az életszínvonal emelkedése a polgárság világnézetében is változást hozott. Fokozódott a kultúra világiasodása, ez leginkább a földi élet élvezésében, a boldogság keresésében nyilvánult meg. Újra felfedezik az emberi test, a természet szépségét. Megnő a szellem és a művészet szerepköre és tisztelete. Újra előtérbe kerül az egyéniség, a személyiség teljessége bontakozhat ki, jellemző a korra a sokoldalú tehetség.

A középkori aszkétikus életeszményt hamarosan felváltotta az életöröm és a pompa kultusza. A reneszánsz világnézet teljes kibontakozásához az antik művelődés megújításával és modern értelmezésével jutott. Az ókori görög-római világ megismerésére és felújítására irányuló törekvést nevezzük humanizmusnak. A humanizmus az antik világ megismerésére tört, felismerte benne a saját magával rokon szellemiséget, a forma szépségének tiszteletét, az emberi nemesség etikáját. A reneszánsz a kulturális élet addig soha nem látott virágzását hozta Itáliában. Paloták, székesegyházak sora épült. A természettudományok fejlődését hozta a század, a hagyományos geocentrikus (föld-központú) világkép megingott. Giordano Bruno az új eszmékért a máglyahalált is vállalta.

A reneszánsz kezdetei a XIII. századra nyúlnak vissza, de eltérő időpontokban jelentkeztek Európa különböző országaiban.

A reneszánsz centruma Itália vezető városállamaiban: Velencében, Firenzében, Bolognában, Padovában a XIII-XIV. században volt, Európa perifériális országaiban pedig 100-200 év késéssel jelentkezett.

A reneszánsz négy korszakra osztható. A korszakra az új, humanista szellem megjelenése a jellemző, de még középkori környezetben. Petrarca és Boccaccio munkássága tehető erre az időre. Bár ők már a nemzeti nyelven, olaszul írtak, a reneszánsz irodalom ebben az időszakban a latin.

A második korszaknak az európai reneszánsz zenitjét, a XV. század derekát tekintjük. Leonardo, Michelangelo munkássága tehető erre az időre. A vezető szerep még mindig Itáliáé, de ekkor már Kelet-Európában is megjelenik a reneszánsz. Magyarországi reneszánsz is erre az időszakra tehető. Mátyás felesége, Aragóniai Beatrice ekkor honosítja meg az udvarban a reneszánsz kultúrát.

A harmadik szakasz kezdetét a reformáció elterjedése jellemzi. Elterjed a nemzeti nyelvű irodalom, kialakulnak a reneszánsz népszerű formái.

A negyedik szakasz a reneszánsz válságának, a manierizmusnak a korszaka. Manierizmuson kezdetben a reneszánsz művészet modorossá válását értették. Manierizmus a tulajdonképpeni átmenetet jelentette a renes6zánsz és a barokk között.

Befejezésképpen pedig ismerkedjünk meg az Itálián kívül virágzó reneszánsz és humanizmus kiemelkedő alakjainak nevével.

Anglia:

Chaucer (1340-1400)

Philip Sidney (1554-1586)

Edmund Spencer (1552-1559)

Franciaország:

J. du Bellaz (1522-1560)

Pierre Ronsard (1524-1583)

Francois Rabelais (1494-1553)

Michel Montaigne (1533-1592)

Német reneszánsz.

Ulrich Hutten (1488-1523)

Hans Sachs (1494-1576)

Magyar nyelvű reneszánsz irodalom képviselői.

Bornemissza Péter (1535-1584)

Balassi Bálint (1554-1594)

Rimay János (1569-1631)

Angol reneszánsz

Az angol reneszánsz korszakát a XV. század végétől a XVII. század elejéig számítjuk. Az 1400-as évek Angliája nem kedvezett a kulturális fejlődésnek. A százéves háborút, majd a rózsák háborúját követő anarchiának a Tudor-dinasztia trónra lépése vetett véget, majd a rendet a Stuart-dinasztia szilárdította meg. A XVI. század Angliában már a viszonylagos rend és nyugalom korszaka.

A polgárság  s az új nemesek körében, a királyi udvarban virágzik a reneszánsz kultúra, amely nem kevés ösztönzést kap külföldről, főleg Franciaországból. Az angol irodalomnak ez az első igazán önálló korszaka. Az angol irodalomnak ez a mintegy száz éves korszaka két szakaszra bontható.

Az első korszakot leginkább a humanista tudósok tevékenysége jellemzi, köztük talán Morus Tamás neve a legismertebb. 1504-ben alapították az első új típusú középiskolát Angliában.

Nem szabad elfeledkezni az angol irodalmi reneszánsz egy korai előfutáráról, Chaucerről sem.

A második korszak a XVI. század utolsó évtizedeitől a XVII. század elejéig számítható. Óriási kulturális fellendülés megy végbe, ebben a virágzásban a vezető szerep az irodalomé, az irodalmi formák közül pedig a drámáé.

A második periódus és egyben az angol reneszánsz legkiemelkedőbb egyénisége William Shakespeare.

Kérdések a reneszánsz témaköréből

- Mutasd be a reneszánsz korstílust!

- Mit jelent a humanizmus?

- Nevezd meg és jellemezd a renesz6ánsz korszakait!

- Mit tekintünk földrajzilag a reneszánsz centrumának?

- Mi jellemzi a tercina-verselést?

- Ki az a költő, aki előszeretettel alkalmazza?

- Milyen politikai pártok harcoltak egymással Itáliában a XIII. század végén, XIV. század elején?

- Hány szakaszra osztható az angol reneszánsz?

- Milyen egyéb színházi tevékenységgel foglalkozott Shakespeare a drámaíráson kívül?

- Milyen magánéleti események motiválták a híres szonettek megírásakor?

- Melyik dán királyi városban játszódik a Hamlet?

- Ki az a két Hamlet-beli mellékszereplő, aki köré egy kortárs angol drámaíró abszurd drámát épített el? (Film is készült belőle!)

Forrás: Herman Anna: Kötelező olvasmányok elemzése 1. – Az ókor, a reneszánsz és a barokk irodalmából – Puedlo Kiadó