Terjedelme: 15 700 sor
Nyelvezete: ión, aiól dialektus
keveréke.
Szerkezete: 24 énekből áll.
Az Iliász tartalma
A
tíz esztendeig tartó trójai háború utolsó előtti éve 52 napjának történéseit
mondja el. A trójai mondakör egyetlen epizódját, Akhilleusz haragját ragadja
ki.
I. ÉNEK
Agamemnón,
a trójai sereg vezére megsérti Khürszészt, Apollón papját, és ágyasává teszi
lányát. Mikor az apa tiszteletteljes szavakkal és óriási váltságdíjjal megy a
görög hajókhoz, Agamemnón durván megsérti, és elkergeti a papot. Apollón, hogy
megtorolja a papját ért sértést, kilenc napon át tartó dögvésszel sújtja a
görög tábort. Khalkász, a jós, Akhilleusz biztatására nyíltan elmondja, hogy
Agamemnón miatt büntetik a sereget, s Apollón haragja csak akkor csitul, ha
óriási ajándékkal engesztelik ki papját. Agamemnón mérgesen enged, de
kárpótlásul a lányért elveszi Akhilleusz gyönyörű ágyasát, Brisszéiszt.
Akhilleusz megsértődik, és anyjától, Thetisz istennőtől azt kéri, hogy az
istenek forduljanak el a görögöktől, és támogassák a trójaiakat.
II. ÉNEK
Agamemnón
megbosszulásában maga Zeusz vállal szerepet. Csalóka álomban azt tanácsolja a fővezérnek,
hogy még aznap indítsa meg a harcot, mert az istenek a görögöket segítik.
Agamemnón
ki akarja próbálni katonáit, összehívja őket harci megbeszélésre, és azt
ajánlja, induljon mindenki haza, hiszen az istenek a trójaiakat pártolják.
Az
eredmény meglepő. Ahelyett, hogy a harcosok tiltakoznának, mindenki
hanyatt-homlok rohan a hajókhoz, hogy mihamarább hazaérjenek.
Odüsszeusz
és Nesztor akadályozza meg beszédével, hogy a sereg szétszéledjen.
Az
ének végén a Múzsa segítségül hívása, és a görög, illetve trójai hajóhad
bemutatása (enumeráció).
III. ÉNEK
A
seregek összecsapása helyett a vezérek megegyeznek, hogy a háború sorsát Paris
és Menelaosz párviadala döntse el.
Míg
Paris rémülten várja a párviadalt, Menelaosz örvend, mert úgy érzi, végleg eljött
a bosszú pillanata. Menelaosz győzedelmeskedne, ha Aphrodité nem sietne Paris
segítségére, és ki nem mentené szorult helyzetéből. Menelaosz dühöngve keresi
eltűnt ellenfelét, ám ő ekkor már Heléné karjában pihen.
IV. ÉNEK
Zeusz
és Héra vitája, Zeusz szerint akár véget is lehetne vetni a harcnak, a görögök
vigyék haza Helénát, Priamosz városa pedig éljen békében. Héra azonban nem
nyugszik, amíg a gyűlölt Iliont, Tróját le nem rombolják. Zeusz tehát elküldi
Athénét, hogy újra szítson háborút. Athéné emberi alakban ráveszi a trójaiak
legjobb íjászát, Pandaroszt, hogy támadja meg Menelaoszt, Athéné azonban
eltéríti a nyilat, így a király csak könnyebb sérülést szenved. Agamemnón
éktelen haragra gerjed az árulás miatt, az öldöklő harc újra kezdődik. Apollón
a trójaiakat, Athéné a görögöket támogatja.
V. ÉNEK
Diomédész,
a görög hős Athéné segítségével megöli Pandaroszt, s az istennő biztatására
rátámad Aphroditére is, amikor fiának, Aineasznak segít. Aphrodité a kezén
sérül meg, s a görög harcos most Apollónra támad. Csak Hektor tudja Árész
segítségével megállítani. A következő nap azonban Diomédész Árésszel csap
össze, s az ágyékán sebesíti meg a Hadistent.
VI. ÉNEK
A
görögök győzelmet győzelemre halmoznak, Helenosz, a trójai hős hazaküldi
Trójába Aineiászt és Hektort, mutassanak be áldozatot Athénének városuk
megmeneküéséért. Eközben a csatatéren szembe találja magát Diomédész a trójai
Glaukosszal. Miután kölcsönösen megmondják a nevüket, rájönnek, hogy ismerik
egymást, távoli rokonok, ezért kölcsönösen megajándékozzák egymást barátságuk
megerősítésével, és békében válnak el. Hektor utasítja anyját, Hekabét és a
trójai nőket, az istennőnek bemutatandó áldozatra. Majd testvérével, Parisszal
visszatér a harcra, miután búcsút vesz feleségétől, Andromachétól, és
kisfiától, Asztüanxtól. A trójai nők már most siratják Hektort.
VII. ÉNEK
Hektor
és Paris megjelenése annyira megváltoztatja a helyzetet, hogy Athéné már
közbeavatkozna, hogy segítse a görögöket. Apollón azonban azt ajánlja, hogy
sugallják azt a harcosoknak, hogy Hektor és egy görög hős párviadala döntse el
a csatát. Sorshúzás útján Hektor ellenfele Aiasz lesz, Hektor vesztene, de
Apollón a segítségére siet. A harc csak éjszaka ér véget, és a hősök
megbecsülésük jeléül megajándékozzák egymást. Trójában Anténor azt javasolja,
adják vissza Helénét a görögöknek. Paris ezt nem engedi, de felajánlja, hogy
visszaadja az elrabolt kincseket, ezt azonban a görögök nem fogadják el,
Diomédész javaslatára. Amíg mind a két fél megadja a végtisztességet halottainak,
addig fegyverszünetet hirdetnek.
VIII. ÉNEK
Zeusz
az istenek gyűlésén megtiltja, hogy bármelyik isten beavatkozzon a csata
sorsába, majd az Ida hegyére megy, hogy a sors mérlegén dőljön el a harc sorsa.
A sors a trójaiaknak kedvez, így a görög Diomédész terve nem sikerül, Hektor
viszont újult erővel küzd. Diadalmas haditettek követik egymást mind a két
oldalon.
Héra
azonban feledve férje tiltó parancsát, Athénét megnyerve tervének, segíteni
akar a görögöknek. Zeusz azonban rájön tervükre, megtiltja nekik, sőt a harc
további eseményeit is elmondja nekik.
IX. ÉNEK
Elkeseredés
lesz úrrá a görög seregen, olyannyira, hogy Agamemnón most komolyan javasolja a
hazatérést. Ezt mind Diomédész, mind Nesztor elutasítja. Nesztor azt
tanácsolja, menjenek követségbe a legnagyobb görög hőshöz, Akhilleuszhoz, és
kérjék, térjen vissza a harcmezőre. Agamemnón mindenre hajlandó, rengeteg
kincset, hét várost, egyik lánya kezét, s természetesen Brisszéiszt is a hősnek
adná, ha az visszatérne a csatamezőre, mert belátja, hogy hibázott Akhilleusz
ellen.
A
követség tagjai: Odüsszeusz, Phoinix és Aiasz. Szívesen látja őket, de
elhatározását nem másítja meg, a csatatérre csak akkor tér vissza, míg Hektor
az ő táboráig nem tör.
X. ÉNEK
A
két sereg kémeket küld ki az ellenség táborába. Görög oldalon Diomédész és
Odüsszeusz; a trójai harcosok közül Dolón, aki jutalom fejében vállalja a
küldetést. Diomédész és Odüsszeusz már az úton elfogja a trójai harcost, akit,
bár mindent elárul a trójai táborról, Diomédész mégis megöli. Odüsszeusz
pusztító öldöklésbe kezdenek Athéné segítségével. A trójaiak megsegítésére
érkezett thrák táborban megölik Rhészoszt, a királyt is, s zsákmánnyal megrakva
térnek vissza a táborba.
XI. ÉNEK
A
harc isteni parancsra folytatódik tovább, Zeusz a Viszályt küldi a csatamezőre.
Agamemnón hősiesen küzd, Hektort Zeusz menti meg előle. De egy orvul elhajított
dárda megsebesíti, így kénytelen visszamenekülni a görög táborba. Hektor újult
erőre kapna, felgyújt egy hajót, szembe találja magát Diomédésszel, akitől a
trójai hős életét Apollón menti meg. Paris megsebzi nyilával a vitéz görögöt,
Diomédészt. A görögök próbálják sebesültjeiket biztonsága helyezni a táborban.
Nesztor harci szekerén viszi a sebesült Makhaónt, a görög sereg orvosát.
Akhilleusz elküldi Patrokloszt, hogy érdeklődjön a sebesültek felől. Így
Nesztor felhasználja az alkalmat, hogy újra megkérje a görög héroszt, hogy
térjen vissza a csatába, vagy legalább azt engedje meg, hogy Patroklosz magára
öltse fegyverzetét.
XII. ÉNEK
Hektor
a trójaiak vezetésével eljut a görög sereg táboráig: mindkét oldalon hősiesen
küzdenek és sokan elesnek. Hektor Zeusz segítségével, egy sziklával betöri a
falat, így a harc már a táboron belül folytatódik.
XIII. ÉNEK
Zeusz
látva, hogy minden úgy zajlik, ahogy a Sors rendelte, magára hagyja
a harcosokat, és thrák földre indul. Poszeidón, a tenger istene (unokája
Akhilleusz) siet a görögök segítségére. Mindkét oldalon dicső tetteket hajtanak
végre a harcosok.
XIV. ÉNEK
Agamemnón
a haditanácsban újra felveti, hogy haza kéne térnie a görög seregnek, hiszen a
trójaiak legyőzik őket, Odüsszeusz és Diomédész tiltakozik ez ellen. Héra a
magasból meglátja, hogy segíti Poszeidón a görögöket, és azon gondolkozik, hogy
támogathatná ő is a görög sereget. Megszerzi Aphroditétől a szerelmi csáberőt
és az Álmot segítségül híva, elcsábítja férjét. Amikor Zeusz a boldog szerelem
után elalszik, az Álom értesíti Poszeidónt, hogy most segíthet a görögöknek.
Hektor
megsebesül, és a vezérüket vesztett trójaiakat a görögök elkergetik a hajóktól.
XV. ÉNEK
Mikor
felébred Zeusz, és meglátja, mi történt a trójai sereggel, szörnyű haragra
gerjed. Írisszel megüzeni Poszeidónnak, hogy eltiltja a harctól, Apollónt pedig
Hektor megsegítésére küldi. Ez alatt jóslatban foglalja össze a háború további
kimenetelét.
Ahogy
megígérte Thétisznek (I. ének, Akhilleusz haragja), addig büntetik a görög
sereget, amíg a trójai sereg a hajókig nem szorítja őket. Patroklosz elesik a
harcban, s hogy Akhilleusz megbosszulja barátja elvesztését, vissza fog térni a
csatába. Bosszút áll Patroklosz gyilkosán, Hektoron, s lerombolják Tróját.
Poszeidón
engedelmeskedik a parancsnak, és magára hagyja a görög sereget. Apollón
meggyógyítja Hektort, s vele indul a csatába.
Most
a trójaiakat pártolják az istenek, a jóslatnak megfelelően egészen a hajókig
szorítják a görög sereget.
Zeusz
megmenti Hektor életét, Patroklosz pedig kéréssel indul legjobb barátjához,
Akhilleuszhoz.
XVI. ÉNEK
Patroklosz
arra kéri Akhilleuszt, ha már a harcba nem hajlandó visszatérni, legalább azt
engedje meg, hogy csodálatos fegyverzetét magára öltse, és abban szálljon
szembe a trójai sereggel. Akhilleusz átadja fegyverzetét, de arra kéri, ne
akarja a várat bevenni, elégedjen meg azzal, hogy elkergeti az ellenséget a
hajóktól. Patroklosz Akhileusz fegyverzetében, a mürmidonok élén száll harcba a
trójai sereggel. Mikor a trójaiak megpillantják Akhilleusz fegyverzetét,
menekülni kezdenek. Patroklosz rengeteg harcost megöl, köztük Szárpédont, Zeusz
fiát is. Patroklosz feledve Akhilleusz tanácsát, be akarja venni a várat, és
megölni Hektort. A trójai hőst újra csak Apollón menti meg, aki hátulról
leteríti Patrokloszt. A haldokló Patroklosz azt jövendöli Hektornak, hogy ő sem
fog már sokáig élni.
XVII. ÉNEK
Meneláosz
a végsőkig próbálja védelmezni Patroklosz holttestét, azonban Hektor
menekülésre kényszeríti. Hektor magára ölti Akhilleusz fegyverzetét, s óriási
erővel veti magát a harcba. Athéné a görögöket, Apollón a trójai sereget segít.
A görögök a trójaiak győztes előretörésében felismerik Zeusz akaratát, ezért a
menekülés mellett döntenek. Közben Antilokhosz, Nesztor fia megy Akhilleuszhoz,
hogy megvigye neki barátja halálhírét. Mindkét oldalon öldöklő harc folyik
Patroklosz holttestéért. Meneláosz és Mérionész próbálja a holttestet kimenteni
a csatából.
XVIII. ÉNEK
Akhilleusz
megtudja barátja halálhírét, s iszonyatos gyász lesz rajta úrrá. Újra anyjához,
Thetiszhez, a tengeristen lányához fordul bánata enyhítéséért, Thetisz arra
kéri, addig ne térjen vissza a csatába, amíg új fegyverzetet nem készíttet
számára.
Hektor
közben már majdnem megszerzi Patroklosz holttestét, amikor csodajeleitől
kísérve megjelenik Akhilleusz, s puszta ordításával megfutamítja a trójai
sereget, így biztonságba lehet helyezni Patroklosz holttestét.
A
trójaiak nem ijednek meg Akhilleusz megjelenésétől, a hadigyűlésükön úgy
döntenek, tovább folytatják a harcot.
Thetisz
felkeresi Héphaisztoszt, a kovácsistent, hogy készítse el fia új fegyverzetét.
Az ének Akhilleusz pajzsának leírásával zárul.
XIX. ÉNEK
Akhilleusz
isteni fegyverei birtokában összehívja a görög vezéreket, és közli velük, hogy
újra visszatér a csatába. Agamemnón belátja vétkét, s csodálatos ajándékokkal
engeszteli ki. Szent esküvel fogadja, hogy
Brisszéiszt soha nem érintette.
A
görög sereg készülődik a harcra, s a szokásokhoz híven előtte óriási lakomát
rendeznek. Akhilleusz azonban nem vesz részt a lakomán, szíve szerint siettetné
a harc kezdetét, hogy mielőbb bosszút állhasson barátja haláláért, és amíg
gyászol, nem akar magához sem ételt, sem italt venni. Zeusz utasítására
Akhilleuszt egy madár képében Athéné táplálja az istenek eledelével, nektárral
és ambróziával.
Akhilleusz
újra harcba száll, Héra ékesszólóvá teszi lovát, Xanthoszt, aki megjövendöli
közeli halálát, a hősnek azonban ez már nem jelent újdonságot.
XX. ÉNEK
A
trójai síkon harcra készül a két sereg, eközben Zeusz összehívja az isteneket.
Immáron megengedi, hogy mindenki a neki tetsző oldalon szálljon harcba, s
segítse a harcosokat.
A
görög sereget pártolja Palasz Athéné, Héra, Hermész, Héphaisztosz és Poszeidón.
Arész,
Aphrodité, Apollón, Artemisz, Létó, Xanthosz segíti a trójai sereget. Miközben
az istenek egymás ellen harcolnak, Akhilleusz őrjöngve keresi barátja
gyilkosát, Hektort. Akhilleusz közben majdnem megöli Aeneászt, aki csak
Poszeidónnak köszönheti életét. Hektort csak Apollón és Aphrodité segítsége
menti meg Akhilleusz dárdájától, aki közbe megöli testvérét, Polüdóroszt.
XXI. ÉNEK
Akhilleusz
a Xanthosz-folyóig kergeti a menekülő trójaiakat. Legtöbbjük vagy Akhilleusz
kardjától hull el, vagy vízbe fúl. Akhilleusz őrjöngésében tizenkét trójai
ifjút fűz rabláncra, hogy majd Patroklosz halotti máglyájánál öli meg őket. A
holtestekkel szennyezett folyó, a Xanthosz szembeszáll vele, s az őrjöngő hős
csak Poszeidónak és Athénének köszönheti életét. Héra még arra is ráveszi
Héphaisztoszt, hogy pusztító tüzével fékezze meg a Xanthoszt, aki megígéri,
hogy többé nem tör Akhilleusz ellen.
Közben
az istenek is harcolnak egymással, párviadalokban mérik össze erejüket.
Athéné
legyőzi Árészt, és a hadisten segítségére siető Aphroditét.
Poszeidón
Apollónnal küzd, Artemiszt pedig annyira megüti Héra, hogy ő sírva menekül
apjához, Zeuszhoz.
Apollón
megmenti Agénort Akhilleusz haragjától, s a görög vitézt messzire csalva,
lehetővé teszi, hogy a trójaiak Hektor kivételével bemeneküljenek a várba.
XXII. ÉNEK
Hektor
az egyetlen trójai, aki kívül marad a falakon, és nem hallgatva apja, Priamosz,
s anyja, Hekabé könyörgésére, kiáll Akhilleusz ellen. Igaz, mikor szembekerül a
görög félistennel, menekülőre fogná. Zeusz gondolkodik azon, hogy megmentse a
trójai férfit, de Athéné tiltakozásának engedve, mérlegre veti a két hős
sorsát, s a döntés egyértelmű, Hektornak meg kell halnia.
Most
már Apollón sem nyújthat segítséget Hektornak, Aphrodité pedig gonosz cselt űz
vele. Testvére, Délibosz alakját magára öltve állítja meg Hektor futását, majd,
amikor Akhilleusz a közelébe ér, eltűnik.
Hektor
tudja, hogy az összecsapásban meg kell halnia, s most már csak azért könyörög
Akhilleusznak, hogy a holttestét adja ki. Akhilleusz ezt durván elutasítja. A
síkságon csak Akhilleusz és Hektor volt, s most, hogy a trójai meghalt,
hirtelen megelevenedik a csatatér, s görög katonák ütlegelik Hektor holttestét.
Akhileusz a holttestet szekere mögé kötve hurcolja végig a csatatéren.
Priamosz,
Hekabé és Andromakhé a várban siratják a trójai hős pusztulását.
XXIII. ÉNEK
Akhilleusz
hozzákezd Patroklosz eltemetésének szertartásához. Állatáldozatokat mutat be a holttest
mellett. Éjszak meglátogatja Patroklosz árnya, s arra kéri, temesse el mielőbb,
hadd leljen megnyugvást bolyongó lelke. Reggel tovább folytatódnak a temetési
előkészületek, Patroklosz máglyáján feláldozza a tizenkét trójai ifjút, s
megöli barátja kedvenc lovát és kutyáját is. Hektor holttestét azonban nem
tudja bántani, hiszen azt az istenek védik, és éjszak ambróziával szórják be.
A
Szelek lobbantják lángra a hatalmas máglyát, ami egy napon át ég, majd a
hamvakat egy aranyedénybe zárják, és e mögé emelnek sírhalmot.
Akhilleusz
barátja emlékére és tiszteletére óriási versenyt hirdet, csodálatos díjakkal, ő
azonban, hogy ne vegye el a győzelmet senki elől, egyetlen számban sem indul,
csak a versenyeket irányítja.
A
lovas versenyt Diomédész nyeri, Epaiosz az ökölvívást, birkózásban nagy Aisz és
Odüsszeusz, a futásban szintén az ithakai hős diadalmaskodik.
XXIV. ÉNEK
Bár
Akhilleusz bosszút állt Patroklosz gyilkosán, gyásza mit sem enyhült. Hektor
holttestét tizenkét napon, minden áldott reggel háromszor végighurcolja a
porban. Az istenek döntenek, és Zeusz úgy határoz, hogy most már ki kell adni
Priamosznak fia holttestét. Thetiszre vár a feladat, hogy közölje az istenek
döntését fiával, Írisz pedig a zeuszi parancsot elmondja Priamosznak. Hekabé félti
férjét elengedni a veszélyes útra, de a király, Priamosz hajthatatlan, s
értékes ajándékokkal elindul fia holttestéért. Hermész siet álruhában az agg
király segítségére, s álmot hint a görög őrök szemére, így Priamosz észrevétlen
tud eljutni egészen Akhilleusz sátráig.
A
fiát gyászoló apa meghatja a görög hőst, elfogadja a váltságdíjat, és kiadja
Priamosznak fia holttestét. Előkészítteti Hektor holttestét az elszállításra, s
közben megvendégeli Priamoszt: szállást nyittat neki éjszakára, s elbeszélgetnek
sorsról s háborúról.
Hermész
éjszaka felébreszti a királyt, az éj
leple alatt hazasegíti, ahol hozzálát fia temetésének előkészítéséhez. Ez tíz
napot vesz igénybe, majd a máglyán elhamvadt Hektor földi maradványait
aranyládába zárják, s fölé sírhalmot emelnek.
Forrás: Herman Anna:
Kötelező olvasmányok elemzése 1. – Az ókor, a reneszánsz és a barokk
irodalmából 21-31. l. – Puedlo Kiadó
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése