Iliász

Terjedelme: 15 700 sor

Nyelvezete: ión, aiól dialektus keveréke.

Szerkezete: 24 énekből áll.

Az Iliász tartalma

A tíz esztendeig tartó trójai háború utolsó előtti éve 52 napjának történéseit mondja el. A trójai mondakör egyetlen epizódját, Akhilleusz haragját ragadja ki.

I. ÉNEK

Agamemnón, a trójai sereg vezére megsérti Khürszészt, Apollón papját, és ágyasává teszi lányát. Mikor az apa tiszteletteljes szavakkal és óriási váltságdíjjal megy a görög hajókhoz, Agamemnón durván megsérti, és elkergeti a papot. Apollón, hogy megtorolja a papját ért sértést, kilenc napon át tartó dögvésszel sújtja a görög tábort. Khalkász, a jós, Akhilleusz biztatására nyíltan elmondja, hogy Agamemnón miatt büntetik a sereget, s Apollón haragja csak akkor csitul, ha óriási ajándékkal engesztelik ki papját. Agamemnón mérgesen enged, de kárpótlásul a lányért elveszi Akhilleusz gyönyörű ágyasát, Brisszéiszt. Akhilleusz megsértődik, és anyjától, Thetisz istennőtől azt kéri, hogy az istenek forduljanak el a görögöktől, és támogassák a trójaiakat.

II. ÉNEK

Agamemnón megbosszulásában maga Zeusz vállal szerepet. Csalóka álomban azt tanácsolja a fővezérnek, hogy még aznap indítsa meg a harcot, mert az istenek a görögöket segítik.

Agamemnón ki akarja próbálni katonáit, összehívja őket harci megbeszélésre, és azt ajánlja, induljon mindenki haza, hiszen az istenek a trójaiakat pártolják.

Az eredmény meglepő. Ahelyett, hogy a harcosok tiltakoznának, mindenki hanyatt-homlok rohan a hajókhoz, hogy mihamarább hazaérjenek.

Odüsszeusz és Nesztor akadályozza meg beszédével, hogy a sereg szétszéledjen.

Az ének végén a Múzsa segítségül hívása, és a görög, illetve trójai hajóhad bemutatása (enumeráció).

III. ÉNEK

A seregek összecsapása helyett a vezérek megegyeznek, hogy a háború sorsát Paris és Menelaosz párviadala döntse el.

Míg Paris rémülten várja a párviadalt, Menelaosz örvend, mert úgy érzi, végleg eljött a bosszú pillanata. Menelaosz győzedelmeskedne, ha Aphrodité nem sietne Paris segítségére, és ki nem mentené szorult helyzetéből. Menelaosz dühöngve keresi eltűnt ellenfelét, ám ő ekkor már Heléné karjában pihen.

IV. ÉNEK

Zeusz és Héra vitája, Zeusz szerint akár véget is lehetne vetni a harcnak, a görögök vigyék haza Helénát, Priamosz városa pedig éljen békében. Héra azonban nem nyugszik, amíg a gyűlölt Iliont, Tróját le nem rombolják. Zeusz tehát elküldi Athénét, hogy újra szítson háborút. Athéné emberi alakban ráveszi a trójaiak legjobb íjászát, Pandaroszt, hogy támadja meg Menelaoszt, Athéné azonban eltéríti a nyilat, így a király csak könnyebb sérülést szenved. Agamemnón éktelen haragra gerjed az árulás miatt, az öldöklő harc újra kezdődik. Apollón a trójaiakat, Athéné a görögöket támogatja.

V. ÉNEK

Diomédész, a görög hős Athéné segítségével megöli Pandaroszt, s az istennő biztatására rátámad Aphroditére is, amikor fiának, Aineasznak segít. Aphrodité a kezén sérül meg, s a görög harcos most Apollónra támad. Csak Hektor tudja Árész segítségével megállítani. A következő nap azonban Diomédész Árésszel csap össze, s az ágyékán sebesíti meg a Hadistent.

VI. ÉNEK

A görögök győzelmet győzelemre halmoznak, Helenosz, a trójai hős hazaküldi Trójába Aineiászt és Hektort, mutassanak be áldozatot Athénének városuk megmeneküéséért. Eközben a csatatéren szembe találja magát Diomédész a trójai Glaukosszal. Miután kölcsönösen megmondják a nevüket, rájönnek, hogy ismerik egymást, távoli rokonok, ezért kölcsönösen megajándékozzák egymást barátságuk megerősítésével, és békében válnak el. Hektor utasítja anyját, Hekabét és a trójai nőket, az istennőnek bemutatandó áldozatra. Majd testvérével, Parisszal visszatér a harcra, miután búcsút vesz feleségétől, Andromachétól, és kisfiától, Asztüanxtól. A trójai nők már most siratják Hektort.

VII. ÉNEK

Hektor és Paris megjelenése annyira megváltoztatja a helyzetet, hogy Athéné már közbeavatkozna, hogy segítse a görögöket. Apollón azonban azt ajánlja, hogy sugallják azt a harcosoknak, hogy Hektor és egy görög hős párviadala döntse el a csatát. Sorshúzás útján Hektor ellenfele Aiasz lesz, Hektor vesztene, de Apollón a segítségére siet. A harc csak éjszaka ér véget, és a hősök megbecsülésük jeléül megajándékozzák egymást. Trójában Anténor azt javasolja, adják vissza Helénét a görögöknek. Paris ezt nem engedi, de felajánlja, hogy visszaadja az elrabolt kincseket, ezt azonban a görögök nem fogadják el, Diomédész javaslatára. Amíg mind a két fél megadja a végtisztességet halottainak, addig fegyverszünetet hirdetnek.

VIII. ÉNEK

Zeusz az istenek gyűlésén megtiltja, hogy bármelyik isten beavatkozzon a csata sorsába, majd az Ida hegyére megy, hogy a sors mérlegén dőljön el a harc sorsa. A sors a trójaiaknak kedvez, így a görög Diomédész terve nem sikerül, Hektor viszont újult erővel küzd. Diadalmas haditettek követik egymást mind a két oldalon.

Héra azonban feledve férje tiltó parancsát, Athénét megnyerve tervének, segíteni akar a görögöknek. Zeusz azonban rájön tervükre, megtiltja nekik, sőt a harc további eseményeit is elmondja nekik.

IX. ÉNEK

Elkeseredés lesz úrrá a görög seregen, olyannyira, hogy Agamemnón most komolyan javasolja a hazatérést. Ezt mind Diomédész, mind Nesztor elutasítja. Nesztor azt tanácsolja, menjenek követségbe a legnagyobb görög hőshöz, Akhilleuszhoz, és kérjék, térjen vissza a harcmezőre. Agamemnón mindenre hajlandó, rengeteg kincset, hét várost, egyik lánya kezét, s természetesen Brisszéiszt is a hősnek adná, ha az visszatérne a csatamezőre, mert belátja, hogy hibázott Akhilleusz ellen.

A követség tagjai: Odüsszeusz, Phoinix és Aiasz. Szívesen látja őket, de elhatározását nem másítja meg, a csatatérre csak akkor tér vissza, míg Hektor az ő táboráig nem tör.

X. ÉNEK

A két sereg kémeket küld ki az ellenség táborába. Görög oldalon Diomédész és Odüsszeusz; a trójai harcosok közül Dolón, aki jutalom fejében vállalja a küldetést. Diomédész és Odüsszeusz már az úton elfogja a trójai harcost, akit, bár mindent elárul a trójai táborról, Diomédész mégis megöli. Odüsszeusz pusztító öldöklésbe kezdenek Athéné segítségével. A trójaiak megsegítésére érkezett thrák táborban megölik Rhészoszt, a királyt is, s zsákmánnyal megrakva térnek vissza a táborba.

XI. ÉNEK

A harc isteni parancsra folytatódik tovább, Zeusz a Viszályt küldi a csatamezőre. Agamemnón hősiesen küzd, Hektort Zeusz menti meg előle. De egy orvul elhajított dárda megsebesíti, így kénytelen visszamenekülni a görög táborba. Hektor újult erőre kapna, felgyújt egy hajót, szembe találja magát Diomédésszel, akitől a trójai hős életét Apollón menti meg. Paris megsebzi nyilával a vitéz görögöt, Diomédészt. A görögök próbálják sebesültjeiket biztonsága helyezni a táborban. Nesztor harci szekerén viszi a sebesült Makhaónt, a görög sereg orvosát. Akhilleusz elküldi Patrokloszt, hogy érdeklődjön a sebesültek felől. Így Nesztor felhasználja az alkalmat, hogy újra megkérje a görög héroszt, hogy térjen vissza a csatába, vagy legalább azt engedje meg, hogy Patroklosz magára öltse fegyverzetét.

XII. ÉNEK

Hektor a trójaiak vezetésével eljut a görög sereg táboráig: mindkét oldalon hősiesen küzdenek és sokan elesnek. Hektor Zeusz segítségével, egy sziklával betöri a falat, így a harc már a táboron belül folytatódik.

XIII. ÉNEK

Zeusz látva, hogy minden úgy zajlik, ahogy a Sors rendelte, magára hagyja a harcosokat, és thrák földre indul. Poszeidón, a tenger istene (unokája Akhilleusz) siet a görögök segítségére. Mindkét oldalon dicső tetteket hajtanak végre a harcosok.

XIV. ÉNEK

Agamemnón a haditanácsban újra felveti, hogy haza kéne térnie a görög seregnek, hiszen a trójaiak legyőzik őket, Odüsszeusz és Diomédész tiltakozik ez ellen. Héra a magasból meglátja, hogy segíti Poszeidón a görögöket, és azon gondolkozik, hogy támogathatná ő is a görög sereget. Megszerzi Aphroditétől a szerelmi csáberőt és az Álmot segítségül híva, elcsábítja férjét. Amikor Zeusz a boldog szerelem után elalszik, az Álom értesíti Poszeidónt, hogy most segíthet a görögöknek.

Hektor megsebesül, és a vezérüket vesztett trójaiakat a görögök elkergetik a hajóktól.

XV. ÉNEK

Mikor felébred Zeusz, és meglátja, mi történt a trójai sereggel, szörnyű haragra gerjed. Írisszel megüzeni Poszeidónnak, hogy eltiltja a harctól, Apollónt pedig Hektor megsegítésére küldi. Ez alatt jóslatban foglalja össze a háború további kimenetelét.

Ahogy megígérte Thétisznek (I. ének, Akhilleusz haragja), addig büntetik a görög sereget, amíg a trójai sereg a hajókig nem szorítja őket. Patroklosz elesik a harcban, s hogy Akhilleusz megbosszulja barátja elvesztését, vissza fog térni a csatába. Bosszút áll Patroklosz gyilkosán, Hektoron, s lerombolják Tróját.

Poszeidón engedelmeskedik a parancsnak, és magára hagyja a görög sereget. Apollón meggyógyítja Hektort, s vele indul a csatába.

Most a trójaiakat pártolják az istenek, a jóslatnak megfelelően egészen a hajókig szorítják a görög sereget.

Zeusz megmenti Hektor életét, Patroklosz pedig kéréssel indul legjobb barátjához, Akhilleuszhoz.

XVI. ÉNEK

Patroklosz arra kéri Akhilleuszt, ha már a harcba nem hajlandó visszatérni, legalább azt engedje meg, hogy csodálatos fegyverzetét magára öltse, és abban szálljon szembe a trójai sereggel. Akhilleusz átadja fegyverzetét, de arra kéri, ne akarja a várat bevenni, elégedjen meg azzal, hogy elkergeti az ellenséget a hajóktól. Patroklosz Akhileusz fegyverzetében, a mürmidonok élén száll harcba a trójai sereggel. Mikor a trójaiak megpillantják Akhilleusz fegyverzetét, menekülni kezdenek. Patroklosz rengeteg harcost megöl, köztük Szárpédont, Zeusz fiát is. Patroklosz feledve Akhilleusz tanácsát, be akarja venni a várat, és megölni Hektort. A trójai hőst újra csak Apollón menti meg, aki hátulról leteríti Patrokloszt. A haldokló Patroklosz azt jövendöli Hektornak, hogy ő sem fog már sokáig élni.

XVII. ÉNEK

Meneláosz a végsőkig próbálja védelmezni Patroklosz holttestét, azonban Hektor menekülésre kényszeríti. Hektor magára ölti Akhilleusz fegyverzetét, s óriási erővel veti magát a harcba. Athéné a görögöket, Apollón a trójai sereget segít. A görögök a trójaiak győztes előretörésében felismerik Zeusz akaratát, ezért a menekülés mellett döntenek. Közben Antilokhosz, Nesztor fia megy Akhilleuszhoz, hogy megvigye neki barátja halálhírét. Mindkét oldalon öldöklő harc folyik Patroklosz holttestéért. Meneláosz és Mérionész próbálja a holttestet kimenteni a csatából.

XVIII. ÉNEK

Akhilleusz megtudja barátja halálhírét, s iszonyatos gyász lesz rajta úrrá. Újra anyjához, Thetiszhez, a tengeristen lányához fordul bánata enyhítéséért, Thetisz arra kéri, addig ne térjen vissza a csatába, amíg új fegyverzetet nem készíttet számára.

Hektor közben már majdnem megszerzi Patroklosz holttestét, amikor csodajeleitől kísérve megjelenik Akhilleusz, s puszta ordításával megfutamítja a trójai sereget, így biztonságba lehet helyezni Patroklosz holttestét.

A trójaiak nem ijednek meg Akhilleusz megjelenésétől, a hadigyűlésükön úgy döntenek, tovább folytatják a harcot.

Thetisz felkeresi Héphaisztoszt, a kovácsistent, hogy készítse el fia új fegyverzetét. Az ének Akhilleusz pajzsának leírásával zárul.

XIX. ÉNEK

Akhilleusz isteni fegyverei birtokában összehívja a görög vezéreket, és közli velük, hogy újra visszatér a csatába. Agamemnón belátja vétkét, s csodálatos ajándékokkal engeszteli ki. Szent esküvel fogadja, hogy  Brisszéiszt soha nem érintette.

A görög sereg készülődik a harcra, s a szokásokhoz híven előtte óriási lakomát rendeznek. Akhilleusz azonban nem vesz részt a lakomán, szíve szerint siettetné a harc kezdetét, hogy mielőbb bosszút állhasson barátja haláláért, és amíg gyászol, nem akar magához sem ételt, sem italt venni. Zeusz utasítására Akhilleuszt egy madár képében Athéné táplálja az istenek eledelével, nektárral és ambróziával.

Akhilleusz újra harcba száll, Héra ékesszólóvá teszi lovát, Xanthoszt, aki megjövendöli közeli halálát, a hősnek azonban ez már nem jelent újdonságot.

XX. ÉNEK

A trójai síkon harcra készül a két sereg, eközben Zeusz összehívja az isteneket. Immáron megengedi, hogy mindenki a neki tetsző oldalon szálljon harcba, s segítse a harcosokat.

A görög sereget pártolja Palasz Athéné, Héra, Hermész, Héphaisztosz és Poszeidón.

Arész, Aphrodité, Apollón, Artemisz, Létó, Xanthosz segíti a trójai sereget. Miközben az istenek egymás ellen harcolnak, Akhilleusz őrjöngve keresi barátja gyilkosát, Hektort. Akhilleusz közben majdnem megöli Aeneászt, aki csak Poszeidónnak köszönheti életét. Hektort csak Apollón és Aphrodité segítsége menti meg Akhilleusz dárdájától, aki közbe megöli testvérét, Polüdóroszt.

XXI. ÉNEK

Akhilleusz a Xanthosz-folyóig kergeti a menekülő trójaiakat. Legtöbbjük vagy Akhilleusz kardjától hull el, vagy vízbe fúl. Akhilleusz őrjöngésében tizenkét trójai ifjút fűz rabláncra, hogy majd Patroklosz halotti máglyájánál öli meg őket. A holtestekkel szennyezett folyó, a Xanthosz szembeszáll vele, s az őrjöngő hős csak Poszeidónak és Athénének köszönheti életét. Héra még arra is ráveszi Héphaisztoszt, hogy pusztító tüzével fékezze meg a Xanthoszt, aki megígéri, hogy többé nem tör Akhilleusz ellen.

Közben az istenek is harcolnak egymással, párviadalokban mérik össze erejüket.

Athéné legyőzi Árészt, és a hadisten segítségére siető Aphroditét.

Poszeidón Apollónnal küzd, Artemiszt pedig annyira megüti Héra, hogy ő sírva menekül apjához, Zeuszhoz.

Apollón megmenti Agénort Akhilleusz haragjától, s a görög vitézt messzire csalva, lehetővé teszi, hogy a trójaiak Hektor kivételével bemeneküljenek a várba.

XXII. ÉNEK

Hektor az egyetlen trójai, aki kívül marad a falakon, és nem hallgatva apja, Priamosz, s anyja, Hekabé könyörgésére, kiáll Akhilleusz ellen. Igaz, mikor szembekerül a görög félistennel, menekülőre fogná. Zeusz gondolkodik azon, hogy megmentse a trójai férfit, de Athéné tiltakozásának engedve, mérlegre veti a két hős sorsát, s a döntés egyértelmű, Hektornak meg kell halnia.

Most már Apollón sem nyújthat segítséget Hektornak, Aphrodité pedig gonosz cselt űz vele. Testvére, Délibosz alakját magára öltve állítja meg Hektor futását, majd, amikor Akhilleusz a közelébe ér, eltűnik.

Hektor tudja, hogy az összecsapásban meg kell halnia, s most már csak azért könyörög Akhilleusznak, hogy a holttestét adja ki. Akhilleusz ezt durván elutasítja. A síkságon csak Akhilleusz és Hektor volt, s most, hogy a trójai meghalt, hirtelen megelevenedik a csatatér, s görög katonák ütlegelik Hektor holttestét. Akhileusz a holttestet szekere mögé kötve hurcolja végig a csatatéren.

Priamosz, Hekabé és Andromakhé a várban siratják a trójai hős pusztulását.

XXIII. ÉNEK

Akhilleusz hozzákezd Patroklosz eltemetésének szertartásához. Állatáldozatokat mutat be a holttest mellett. Éjszak meglátogatja Patroklosz árnya, s arra kéri, temesse el mielőbb, hadd leljen megnyugvást bolyongó lelke. Reggel tovább folytatódnak a temetési előkészületek, Patroklosz máglyáján feláldozza a tizenkét trójai ifjút, s megöli barátja kedvenc lovát és kutyáját is. Hektor holttestét azonban nem tudja bántani, hiszen azt az istenek védik, és éjszak ambróziával szórják be.

A Szelek lobbantják lángra a hatalmas máglyát, ami egy napon át ég, majd a hamvakat egy aranyedénybe zárják, és e mögé emelnek sírhalmot.

Akhilleusz barátja emlékére és tiszteletére óriási versenyt hirdet, csodálatos díjakkal, ő azonban, hogy ne vegye el a győzelmet senki elől, egyetlen számban sem indul, csak a versenyeket irányítja.

A lovas versenyt Diomédész nyeri, Epaiosz az ökölvívást, birkózásban nagy Aisz és Odüsszeusz, a futásban szintén az ithakai hős diadalmaskodik.

XXIV. ÉNEK

Bár Akhilleusz bosszút állt Patroklosz gyilkosán, gyásza mit sem enyhült. Hektor holttestét tizenkét napon, minden áldott reggel háromszor végighurcolja a porban. Az istenek döntenek, és Zeusz úgy határoz, hogy most már ki kell adni Priamosznak fia holttestét. Thetiszre vár a feladat, hogy közölje az istenek döntését fiával, Írisz pedig a zeuszi parancsot elmondja Priamosznak. Hekabé félti férjét elengedni a veszélyes útra, de a király, Priamosz hajthatatlan, s értékes ajándékokkal elindul fia holttestéért. Hermész siet álruhában az agg király segítségére, s álmot hint a görög őrök szemére, így Priamosz észrevétlen tud eljutni egészen Akhilleusz sátráig.

A fiát gyászoló apa meghatja a görög hőst, elfogadja a váltságdíjat, és kiadja Priamosznak fia holttestét. Előkészítteti Hektor holttestét az elszállításra, s közben megvendégeli Priamoszt: szállást nyittat neki éjszakára, s elbeszélgetnek sorsról s háborúról.

Hermész éjszaka felébreszti a királyt,  az éj leple alatt hazasegíti, ahol hozzálát fia temetésének előkészítéséhez. Ez tíz napot vesz igénybe, majd a máglyán elhamvadt Hektor földi maradványait aranyládába zárják, s fölé sírhalmot emelnek.

Forrás: Herman Anna: Kötelező olvasmányok elemzése 1. – Az ókor, a reneszánsz és a barokk irodalmából 21-31. l. – Puedlo Kiadó