Szép napsugár nyilazz le ránk,
Kacagj le ránk szelíden!
Mesélj el fényes titkokat
Mi újság fönt az égen?
Felhők közül a kék azúr
Küldött közénk követnek,
Hogy hints a fákra szirmokat
S a gyermekarcra kedvet.
A rét is csupa kacagás,
Ha csintalanul cicázol,
Ha meguntad a zöld füvön
S lepkékkel mórikázol...
És mért, hogy a szív is felkacag,
Ha csiklandozza a csókod?
És micsoda csodád készteti
Tapsolni a kis kacsókat?
Ó jöjj, aranyozd be a bánatos őszt,
Csengesd a tavasz kacagását,
Hogy a mi ragyogó fiatal szemeink
Az őszi halált ne lássák.
A napsugarakban az Ég mosolyog,
Az Isten lelke cirógat:
Jöjj hát ragyogó pici égi követ,
Tedd boldoggá a sírókat!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése