Medgyaszay Vilmának
Egy hölgynek, aki álmaimban él,
Levelet írtam egyszer gondolatban.
(Megfontoltam a fontos levelet,
Nem volt abban egy szó meggondolatlan.)
Aztán megcímeztem a levelem.
(Persze csak úgy pro forma, gondolatban),
S hogy el ne veszítsek egy percet is,
Gondolatban mindjárt postára adtam.
Be jó, hogy mindent szépen, pontosan
Elvégeztem, gondoltam gondolatban,
De szórakozottságom démona
Elrontott mindent visszavonhatatlan.
Ez az én sorsom! Persze késő volt,
Mikor a postára visszaszaladtam –
Elfelejtettem levelemre – jaj! –
Bélyeget ragasztani – gondolatban!!
(Forrás: Fényszóró 12. sz., 1945. okt.10.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése