Midőn már, - ott ahol lehullt, -
- Im elolvadt a hó
S az erdőnek is felderül
A park utja, - ha jó:
Virágárus leányka áll
A gesztenyés helyére
S az apróhirdetés szerint
Sok urnak forr a vére;
Akkor kivégez téli jour
Az első kis kabátos ur!
Midőn reád, derüs tavasz
Szivünk epedve vár,
S a marchande modes, a nőszabó
Kezét dörzsölve jár.
Ő egymagába hoz tavaszt,
A példaszó dacára,
A fecskeségnek tudja bár,
Hogy nátha lesz az ára,
S kivégez téged téli jour
Az első kis kabátos ur!
Ilyen rövidkabátos ur
Tavasszal van nem egy.
S hogy nap süt-e, vagy hó esik.
Az neki egyre megy;
A Piac-utcát át habár
A tél szellője lengi,
A fő, hogy kiskabáttal őt
Meg ne előzze senki!
Te ellened tör téli jour
Az első kiskabátos ur!
(Forrás: Debreczeni Szemle I. évf. 16. szám, 1912.ápr.14.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése