Elszedik a drága templomokat tőlünk,

Jezsuiták rendje már ezt ugy kivánja.

De nem ugy beszél a tiszteletre méltó,

Lőcse városának vitéz kapitányja.

Mi a templomadót megfizetjük néktek,

S fejetekre áldás készül-e vagy átok?

Hogy népünket mégis templom nélkül hagyni,

Pápa híveivé tenni akarjátok.

Mételyezett birkák – szól kenetes hangon,

A közibők toppant kalocsai érsek –

Vagy ide a templomkulcsokat azonnal,

Vagy huszezer forint lesz a büntetéstek.

Már nyilik az ajtó, zeng a pádimentom,

Ájtatos társai jőnek Loyolának.

Hogy megzálogolják a temérdekkincsért,

Birák uramékat s mi a patvar támadt?

Főtisztelendő úr jó lesz megfontolnunk:

Ily körülmények közt nagy teher a zálog.

Rudolf seregének hire, hamva sincs már!

S városunk alatt a Bocskay huszárok.

A kevély Faraó sovány marháira:

Fellegtelen égből kell-e nagyobb mennykő?

S buzgó hálaének zendül a nép ajkán:

Féltett hajlékait őrzi a teremtő.

És ki az, ki ama poros országuton:

Üdvét a gyors futás szekerén találja?

Hogy még nagyobb legyen az Úr dicsősége:

Pethő Márton érsek Bocskay futárja.

Forrás: Vasárnap – III. évf. 1-2. sz. Felső-Bánya, 1881. okt. 2.