Kis kakasnak taréja sincs
S kukorikol immár!
Tejes száju legényke
S esze lányokon jár;
Talán meg is házasodik,
Csak ez volna hátra!
Minden okos azt mondja rá:
Ember kell a gátra!
Alig birja még a kévét
Szekérre föladni,
Kapanyelet sem tudna még
Jó móddal faragni,
Már is gazda akar lenni,
Ó Isten csudája,
Kivált ha nincs egyebe, mint
Botja, tarisznyája.
Lógó helye a csikónak
Nem a rúd melléke:
Embersorba nem illik a
Gyerek vőlegényke:
Míg a csibe nem kapargat
Étke addig kása.
Aki keresni tud, annak
Legyen hitestársa.
Erzsike még tegnapelőtt
Bábjaival játszott,
s tegnap már a kis csintalan
Legénnyel cicázott,
Ejnye gonosz, holnap talán
Fülig szerelmes lesz,
S ha jól megyen, holnapután
Jegygyürüt, kendőt vesz.
Lassan, lassan, húgomasszony,
Tud-e sütni, főzni?
Fonni, varrni és szapulni,
Kecseget fölözni?
Hányszor fordul a motóla,
Míg kerül egy pászma?
Mit tesz a jó gazdasszony, hogy
Fehér legyen vászna?
Jaj tenéked szegény gazda,
Lesz ételed kozmás,
Ínyedhez ragad a gombóc,
Kenyeres lesz záklás,
S keserű vaj, penészes sajt,
És avas szalonna,
Majd azt mondod: Csak ily leányt
El ne vettem volna.
De meglelte zsák a foltját,
Egyik egy hián húsz,
A másik meg tizenkilenc,
Ki-ki egy bakot nyúz,
Szaporodik a gazdaság,
de nem a kamrában,
Tojós tyúkjok sincs, de vagyon
Bölcső a szobában.
Rossz fának rossz az almája,
Holló fia holló,
Élő sövény úgy jó, hogyha
Nyesi kertészolló,
Ha az anya ásítozik,
Fia száját tátja,
Lusta néni lányának a
Munka nem barátja.
Forrás: Aurora – Anthologia a magyar költészet fénykorából –
Összeállította Király György – Gyomán, Kner Izidor költségével és betűivel
1921.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése