Ütött-kopott kis ház
Áll a falu végén.
Szalmás kalapjából füstöt hány a kémény.
Boldog öreg néne
Süt-főz reggel óta.
Kassán élő fia jön látogatóba.
Anyai szivének
Elszakitott csepje
Azt irta boldogan: megérkezik este.
Haza hozza csókját,
Gyermekkori lelkét.
Így zárta levelét: csak már ott lehetnék!
Ütött-kopott házra
Ráborult az este.
Fiát szegény néne, jaj, hiába leste.
Fogyó nappal együtt
Folyt, folyt a sok könnye,
Elfáradt jó szivét egy nap összetörte.
Erre is, arra is
De sok ilyen ház van.
Valakit ugy várnak minden székely házban.
Faragott kapukhoz
Kiállnak az árvák,
Bilincsbevert karjuk ölelésre tárják.
A fiukat hívják,
A fiukat várják…
Akik Trianonban lettek busak, árvák.
S azóta, azóta
Mindig imádkozzák:
Elveszett fiunkat vezesd vissza hozzánk!
Forrás: Gyakorlati
pedagógia 1-2. sz.1939.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése