Ezer éve, hogy a magyar idejött,
Ezer évig ezer vésszel küszködött,
Ezer évig mi tartá fenn a magyart?
Dolgos keze, hivő hite: eke s kard!
Ekéjével művelte a föld rögét,
Hős kardjával védte ősi örökét,
Gyász éjjelén bizva nézte az eget,
Csillaga volt: a hit és honszeretet.
Gonosz ellen osztott rá bár száz halált,
Uj erővel mindég ujra talpraállt.
Szántott-vetett, kardot fogott kezébe
S ment előre: az Uristen nevébe!
Felettünk most ujra borus lett az ég,
Lelkünkben hit s honszeretet lángja ég.
Minden poklon átsegiti a magyart
Dolgos keze, hivő hite: eke s kard!
Forrás: Gyakorlati pedagógia
3. évf. 10. sz. 1937.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése