Most egy kis kadétról
Szól az énekem,
Esztendeje harcol
Délen s Keleten,
Trallala, trallala,
A harctereken.
Lányarcu legén bár,
Oszta száz halált,
Csuda-e, a golyó
Hogyha rátalált?
Jaj, jaj, jaj, jaj, jaj, jaj,
Bizony rátalált!
Könnyü volt a sebje,
Gyorsan behegedt,
Hogy éd’s anyját lássa,
Kapott két hetet.
Trallala, trallala,
Éppen két hetet!
Nem volt szárnya, mégis
Repült a kadét,
Ekkora örömet
Vaj’ ki láta még?
Trallala, trallala,
Mosolygott az ég.
Anyja felsikoltott:
„Édes szép fiam!”
Nincs több szava, ebben
Minden benne van.
Trallala, trallala,
Minden benne van!
Hát az édesapja?
Sirt örömébe.
Kicsi huga rózsát
Hintett elébe,
Trallala, trallala,
Hintett elébe.
Aztán volt nagy vígság
A két hét alatt,
A kadétnak jutott
Minden jó falat,
Trallala, trallala,
Csupa jó falat.
Haj, de ez a két hét
Gyorsan eltele,
Készül a kis kadét,
Oh, mi lesz vele?!
Jaj, jaj, jaj, jaj, jaj, jaj,
Oh, mi lesz vele?!
Felsirt az anyasziv:
„Édes szép fiam!”
Most sincs tovább, -ebben
Minden benne van…
Jaj, jaj, jaj, jaj, jaj, jaj,
Jaj, de benne van!
*) A J ó P a
j t á s verse,melyből a családi léet
kacag és sir ilyen meghatóan. – Sz.
Forrás: Magyar paizs
XVI. évf. 43. sz. Zalaegerszeg, 1915. október 28.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése