Ha majd vissza jössz, már virul az erdő,
Napsugár kél és susog a lomb;
Összefüzzük majd szétszakitott álunk
S kék egünkön felhő nem borong.
Ha majd vissza jössz, lecsókolod ujra
Pilláimon égő könnyeket;
Ajkam ajkadon, úgy nézek szemedbe
S kiszinezzük ujra, a félbehagyott édes
Reményeket…
Forrás: Magyar paizs
XVI. évf. 19. sz. Zalaegerszeg, 1915. május 13.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése