Valamikor a Te hangod
Felviditá lelkem.
Valamikor kikeletkor, kiskertünkben
Ránk hullott a fehér rózsa,
Hogy szerettél engem.
Azután meg kikacagtál –
S lelkem széjjeltépted.
mért is hittem a szerelmed,
Mért is hittem a szemednek…
Te is hidd most, amit ez a hervadt levél
Hazudik Tenéked!
Forrás: Magyar paizs
XVI. évf. 26. sz. Zalaegerszeg, 1915. július 1.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése