2019. okt. 30.

Nyiri Imre: Kálvária



(Mutatvány a szerzőnek „Költemények” cimü füzetéből)

Ha őszidőkor, méla éjszakámon,
A lég sötétes és hideg nagyon;
Olyan borús és bánatos világom,
És szellő szárnya veri ablakom,
S eszembe jut ifjúkorom küzdése,
A rövid élet és a sír talán:
Te jutsz eszembe, lelkem eszményképe,
Te jutsz eszembe, édes jó atyám.

S ha nyári estén, mélán lépegetve
Utam csendes pagony felé vezet,
S a liget szélén – vadvirág mellette –
Az Istenanyja képe rám nevet,
S eszembe tűnik Jézus kínhalála,
S a meddő küzdés e Kálvárián:
Te jutsz eszembe, bús szivem bálványa,
Te jutsz eszembe, édes jó anyám!...

Forrás: Kiskunhalasi Ujság I. évf. 26. sz. Kiskunhalas, 1904. deczember 25.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése