Elmegyek én innen, Isten tudja, hova,
Idegen országba;
Ne sóhajtozz, anyám, könnyed ne is hulljon
Halovány orcádra!
Fehér galambszárnyak a kék levegőben
Messze-messze szállnak;
Megizenem tőlük: merre viszen útam:
Pataknak, virágnak.
Gyászos hollószárnyak sötét felhők között
Messze-messze szállnak;
Megizenem tőlük: merre fekszik sírom –
Édes jó anyámnak.
*
Száll a hollóssereg sötét felhők között
Szép Magyarországba:
Szegény édesanya fekete ruháját
Nem hordja hiába.
Forrás: Néptanítók Lapja
42. évf. 13. sz. 1909. ápr. 1.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése