Úgy érzem, úgy, hogy lesz idő még,
S megérted lelkem egy dalát.
Mikor szívemnek minden álma
Szívednek rejtekét bejárva:
Fejed keblemre hajtanád!
Úgy érzem, úgy. Szemed tüzében
Lobogna május hajnala,
Szíved hangját, ajkad zenéjét,
Selymes hajad nekem ígérnéd,
S mind engem boldogítana.
Úgy lenne, úgy. Örök hűséget
Esküdnöd már nem kellene:
Feledtetné velem a multat
A szent öröm, mely nem hazudhat,
S csókodnak egy lehellete.
Úgy lenne, úgy. S nem lenne késő;
Eljönnél hozzám, édesem.
Keblemre hajtanád fejecskéd,
Hideg szívem csak költögetnéd
És sírnál, sírnál csendesen.
Forrás: Néptanítók Lapja
42. évf. 8. sz. 1909. febr. 25.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése