Méhek, gyerekkoromba, szálltak
a hűvösvölgyi rét
párás szőnyegén, mézet szedegetni.
Ma érzem az izét.
Lepkék, a szárnyuk bársonyával,
nyáron, virágokat
takartak el; most e virágok árnya
sűrűn meglátogat.
Varjak, a hóról nem repülnek
messze: sötét lukat
vágnak belé. Fülem már rég halott.
Értem a dalukat.
Forrás: Új idők 52. évf. 13. sz. 1946. márc. 30.
2026. aug. 9.
Devecseri Gábor (1917-1971): Méhek
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése