Jankovich Ferenc (1907-1971): Dohogás

Szívet-lelket didergető saláta,
zsírtalan és olajtalan telünk -
Éhesek vagyunk? Jól lakat a nátha,
zúzos hideggel telik meg belünk.

A nátha e cingár pincérlegény
sorsunkat hordja jégszemüvegén,
keszkenőjét a hóna alá vágva,
vagy épp vesénkhez, tetszése szerint.

Jaj, mennyit fázunk e mocsok telen!
Mint üres, rozsdás kályhák, dideregve,
melyekbe nem gyújt már be soha gazda,
kilöketve félszer mellé, a gazba,

És vicsorogva jövendő telekbe…
Midőn a szél belénk-belénk sivít,
öreg, repedt szánk sóhajt egy kicsit
s képzelt sziporkák szállnak a magasba.

Forrás: Új idők 52. évf. 11. sz. 1946. márc. 16.