Vas István (1910-1991): Május, l944

Rózsát, tulipánt, lila orgonát
küldök neked olykor:
rabtartó, pőre szobád
szabad tavaszokra gondol.
*
Utcákon gyáván, csöndesen
folyik orv hajtóvadászat.
Nem mozdulhatsz ki. Füvön, fövenyen
nem nyúlhatik el most gyönyörű hátad.
*
Barnára se sülsz ezidén. Vad gyermek nem te leszel az aszaló nyárnak.
Barnán, karcső-erős testeddel a gyenge gyepen,
a dombokon úgyse járhatsz.

Nem lesz idén szilajon lobogó villám a szemed sem,
sötétzöld, mint tavaly.
Többnyire most szelid és szomorú vagy. Én is öregszem,
de ez a fekete haj,

ez a halvány-rózsaszín arc, ez a puha-fehér
felhámja a testnek…
Nyárnál és ifjúságnál többet ér
ez a tudós, titokzatos este.

Forrás: Új idők 52. évf. 20. sz. 1946. máj. 18.