Berda József (1902-1966): Tél gyűlölete

Bitang tél! Kegyetlen ellensége
szenvedő testem minden tajának:
ó, mint útállak-gyűlöllek én! Évről
évre borzongva várom jöttöd, mint
félős gyermek a borzas ördögöt.
Míg a te időd durva szeszélye
dühöng; állandó, sosem gyógyuló
beteg vagyok, dühös eb, ki mindenkit
megugat. – Inkább a döglesztős
verejték-csurgató meleg nyár
kínozzon mindörökké, mint a te
fertelmes egyhangúságod, nyavalyák
időszaka! Ázom-fázom s mi több:
étvágytalan vagyok miattad! A konok
halál kedvence vagy, káromkodásra
ingerlő és kórház-szaporító nyavalya,
mely nem az Isten mosolyában fogant, mint
a többi lelket-gyógyító időszak. Pusztítsd el,
öld meg a telet, igaz Isten, - hadd
énekeljek igazabbul mielőtt végképp
megbolondítana e halálbataszító,
bitang téli idő.

Forrás: Új idők 52. évf. 2. sz. 1946. jan. 12.