Heltai Jenő (1871-1957): Pápaszem

 
- A kis Cs. Kati emlékkönyvébe -

Van egy bűvös pápaszem,
az orromra ráteszem.
Tudod akkor mit látok?
Sose látott világot.
Tündérlányok birodalmát.
Ezüst-ágon aranyalmát,
(Mindig édes, üde friss,
ha befőzöd, akkor is.)
Feneketlen mézes-kutat,
Muzsikál szökő-kutat,
(Minden cseppje rózsaszín
A, B, C, D vitamin.)
Levegőben szekeret,
Macskaűző egeret,
Tigrist, aki béget,
Örök békességet,
Melyet senki meg nem bolygat,
Éjjel napot, délbe holdat.
Tengert, amely zajtalan,
Embert, aki bajtalan,
afrikai jegesmedvét,
Hőst, aki a légynek sem vét,
Pirosszoknyás, tudós bolhát.
(Dudaszóra táncol polkát.)
Titkot őrző szelencét,
Lagunátlan Velencét.
Jónást, ki egy perc alatt
Elnyeli a cethalat,
Földalatti kerteket,
Mennybe szálló verseket,
Kacsalábon palotát,
Minden áldott pillanatban
Ezermilljó új csodát.
Van egy bűvös pápaszem,
Orromra ha ráteszem
Tótágast áll az eszem.
Tudod, Kati, ezt a bűvös
Pápaszemet hol veszem?

Utóirat.
Aki ezt a verset sírta
Nem rigó és nem pacsirta,
Csak aféle vén bagoly,
Bús romok közt huhukol.

Forrás: Új idők 53. évf. 1. sz. 1947. jan. 1.