Gellért Oszkár (1882-1967): Az örök vita

’Huszonhét esztendő repült el azóta
S nem vagy fiatal már.’
„Huszonhét esztendő. S nem vagyok fiatal.
De azért ne sajnálj.”

’Rohan a magyar most! S hol a tavalyi hó,
A tavalyi dal már!’
„Rohan a magyar most? Nincsen lassúbb léptű
Fajta a magyarnál.”

’A gyümölcs megérett. S te az égvilágon
Mindent megaszalnál.’
„A gyümölcs megérett? Jótékony ősz vagyok
S te csak fiatal nyár.”

’Harsonák közt a te rekedtes hangoddal
Ugyan mit akarnál?’
„Harsonák közt olykor nincs üdítőbb szünet
Egy-egy bölcs sóhajnál.”

’Teremtő munkámban nagy csaták jöhetnek
S engem csak zavarnál.’
„Teremtő munkádban, hidd el, jobb volna, ha
Nem sokat szavalnál.”

’Jobb lesz elvonulnod, mintsem golyóra várj
Kevélyen a falnál.’
„Jobb lesz elvonulnom? Nem alkuszik bennem
Szökésre a kalmár.”

’Görnyedten, rokkantan még egy csalódásba
Talán belehalnál.’
„Görnyedten, rokkantan óh bár ott lennék a
Végső diadalnál.”

’Huszonhét esztendő röpült el azóta,
Öreg forradalmár.’
„Huszonhét esztendő? De a síromból még
Tudom, kikaparnál.”

Forrás: Új idők 52. évf. 5. sz. 1946. febr. 2.