Hová repültél nyájas Öröm? hová
Rejtetted el víg képedet ily hamar?
A tengereknek bújdokálsz-e
Mély fenekén? te egek leánya!
Vagy a hegyeknek szirtei, s a vadon
Erdők homályos fái között kerengsz?
Hol, hol kereshetlek? jelentsd ki;
Mert te vagy élete életemnek.
Ah, túl repültél a levegőn, dicső
Honnyodba! melynek szent mezején örök
Tavasz virít, s játszik: ragadj fel!
Vagy legalább mosolyogj le hozzám!
(Forrás: Endrődi Sándor: A magyar költészet kincsesháza, -
Új ifjúsági kiadás – Átdolgozta és kibővítette: ifj. Bókay János – Athenaeum
Irodalmi és Nyomdai R.-T. kiadása, Bp.,1927.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése