Reménységem te légy nekem,
Nagy hatalmú bölcs Istenem,
Tőled légyen segítségem,
Mikor terhel én sok vétkem.
Bűnnel noha éltem rútul,
Álnoksággal szívem borult,
Ne légy mégis mellőlem mult
Látván, hogy ígyen rád szorult.
Por hamuból én eredtem,
Sok szennyt ezekből rám vettem,
Kiben úgyis keveredtem,
Hogy tisztulva most sem lettem.
Senki sincs előtted igaz,
Minden i érdemünk csak gaz,
Mennyországban részt vehet az,
Kinek jó voltod irgalmaz.
Szükség tehát mindeneknek,
Kincsét kérni kegyelmednek,
Hogy természeti kedvednek
Lágyítson ítéletednek.
Félre tévén érdemeket
Rád hagyom én is ügyemet,
Töltsed így be szükségemet,
Hogy üdvözítsed lelkemet.
Rimay János: Már szinte az idő vala etc.
Ne csudáld szivemet, hogy illyen keserves,
Szerelem tüzitűl mert megsérült sebes,
Hogy attul távol vált, azkihez köteles.
Hogy' ne legyen penig az után nehezem,
Kinél szerelminek jutalmát is érzem,
Mert ő sem gyűlöl ám, mint eszemben veszem.
Titkos tekinteti rám kedvvel mosolyog,
Szeme szép világa rajtam gyakran forog,
Ha nem láthat, mondják, hogy értem szomorog.
Illy távollétemben én mit kívánhassak?
Hanem hogy felőle minden jót hallhassak,
Véle rövid napon együtt végadhassak.
Te kegyelmes Isten, mindkettünk szerelmét
Neveljed s tartsad meg testünk egészségét,
Foghassuk örömmel hamar egymás kezét.
Én édes Lidiám, vég légy, ne bánkódjál,
Hozzám szerelmedben mindvégig hiven állj,
Isten adjon jó éjt, csendeszen aludjál.
*
Rimay János fiatalon Balassi Bálint környezetébe került.
Bizalmas embere volt a főúrnak és tanítványa a költőnek. Balassi nyomában
haladt és élete feladatának tekintette hogy mestere költészetét az utókor
számára megmentse és nyomtatásban az egész nemzet közkincsévé tegye. Tervét nem
tudta megvalósítani, de az első Balassi-kiadás sajtó alá rendezői a mester
verseit együtt adták ki a tanítvány Rimay költeményeivel. Balassi halála után
Nógrádba, alsósztregovai birtokára vonult vissza.
Az evangélikus valláshoz ragaszkodó költő, noha szoros
kapcsolatai voltak a Felvidék királypárti főuraival, megőrizte lelki
függetlenségét. Ellenben, amikor a nemzet függetlenségéért, fegyvert fogott,
egész lelkével Bocskai István felkelése szolgálatába állott. A fejedelem
tanácsosa kincstartója és belső titkára lett. Ő írta a fejedelem leveleit és
költészetével is a felkelést szolgálta. A függetlenségért vívott harcok
irodalmát az ő versei vezetik be, megütve már ekkor azt a hangot, amelyen a
kuruc költészet, a Rákóczi-kor költészete fog szólani. A Bocskai halála utáni
időkben ugyancsak vállalt diplomáciai megbízásokat, többször megfordult
Konstantinápolyban. Bethlen Gábor első támadása idején a fejedelem megbízásából
ismét Konstantinápolyban járt, de ezután már többé nem vett részt a függetlenségi
mozgalmakban. Sztregovai magányában vallásos elmélkedésekkel és az élet
hiúságain töprengő verseivel mindinkább befelé fordult. Divény várában halt
meg, Alsósztregován temették el.
Rimay János életében, 1598 előtt, költeményei közül csak a
Balassiakról szóló ciklust nyomtattá ki. Kisebb költeményei Balassi Bálint
istenes énekeivel az 1632-1635 között megjelent első bécsi kiadás óta több mint
negyven kiadást értek meg.
Műveinek kritikai kiadását Eckhardt Sándor rendezte sajtó
alá: Rimay János összes művei.Budapest, 1955.
Életrajzát Ferenczy Zoltán írta meg: Rimay János.Magyar
Történelmi Életrajzok.Budapest,1911.
Szövegközlésünk az Eckhardt-féle kiadáson alapul.
*
(Forrás: Jeney: Magyar költők XVII .század; Budapest, 1956.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése