A n y á r g ó t i k u s
é p ü l e t kiált a művelt
a nyár arany ködökbe hulló katedrális!
A nyár nekem egy zöldségszagú utca mélye
a nyár nekem egy örök labirintus-Párizs
A nyár nekik a lusta lelki összkomfortban
egy Ibusz-út egy tündöklő nagy áru-szemle
Nekem a nyárról most már az emberi szépség
a metszett szemek sugárzása jut eszembe
Ahogy szűkül az évek medre fönt a tágas
a horizontnak mondott álom-tartományban
sötétpiros vért csöpögtet a vadcseresznye
az elszabadult elburjánzott tiszta nyárban
(Forrás: Élet és Irodalom,
1979.jún.15. 1. l.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése