Ölbey Irén (1902-1987): Szonett, szeretlek

Szelíd csengésű, lágy szonett szeretlek.

Szép vagy, nyugodt, szabályokkal kötött,

nem mint a szél, amely a fák között

szilaj örömmel, pille-módra repked.

Nem vagy rapszódia, sem ditirambusz,

amelyben féktelen, tikkadt a láz,

nem vagy te tűz, nem vagy te rőt parázs,

strófáidban puhán borong a jambusz.

Szeretlek halk, csiszolt, vert ötvösmunka.

Szeretlek téged, mert olyan vagy, mint a

sorsom, e béna, bús pórázos eb.

A lelkem forró, szomjas vágyak vonják

s előttem áll a szörnyű-szörnyű korlát.

Szeretlek lágycsengésű szép szonett.

(Forrás: Ölbey Irén: A béke győzelem Ecclesia 1982.)